Áramlatok a tenger alatt - Gázjátszma nagyban

Az ellátásbiztonság azonban csak akkor növelhető tartósan, ha sikerül ténylegesen is kiépíteni az Ukrajnát kikerülő, már régóta tervezett alternatív vonalakat. Az Oroszországot és Németországot közvetlenül összekötő Balti-tenger alatti vezeték (Északi Áramlat) kiépítésére és működtetésére létrehozott konzorcium folytatja az előkészületeket, és a tervei szerint 2011 utolsó negyedévében kezdődhetnek rajta a gázszállítások.

A vállalkozás esélyeit növeli, hogy a német és az orosz alapítókon kívül immár holland, sőt francia részvételre is számítani lehet. Az eredeti alapítók között ott volt az orosz Gazprom, a német E.On és BASF, hozzájuk később csatlakozott a holland Gasunie. A moszkvai Ria Novosztyi hírügynökség jelentése szerint pedig a francia GdF Suez is szeretne kisebbségi részesedést szerezni.

Ettől kezdve aligha férhet kétség ahhoz, hogy a projekt megvalósul, annál is inkább, mert az Északi Áramlat 100 millió eurót költ környezetvédelmi hatástanulmányok készítésére, amelyeket a legapróbb részletekig egyeztet a Balti-tenger partján fekvő valamennyi állammal. A konzorcium arra is gondosan ügyelt, hogy a komoly bevételt jelentő megbízásokat skandináv ökológiai kutatóintézetek kapják. A projekt végrehajtásának útjában tavaly váratlan akadályként jelentkezett, hogy a Baltikum államai – velük rokonszenvező skandináv országokkal együtt – környezetvédelmi indokokra hivatkozva próbálták elérni a projekt meghiúsulását, a napokban azonban az Északi Áramlat élére kinevezett Gerhard Schröder volt német szövetségi kancellár kijelentette: a tervet az uniós tagállamok öszszessége támogatja.

A konzorcium a napokban kiadott egy további, 100 millió euró körüli megrendelést a holland Boskalis cégnek a nyomvonal alatti kotrási műveletek elvégzésére, valamint a tengerfenék kőágyazattal való megerősítésére. Az erről szóló Reuters-jelentés szerint a tengerfenéken olyan ágyazatot alakítanak ki, amelyen – szükség esetén – egy második csővezetéket is le tudnak fektetni.

Az Északi Áramlattal szemben némileg bizonytalanabbnak látszik a Fekete-tengeren, Bulgárián, Szerbián keresztül – és onnan tovább – kiépítendő Déli Áramlat megvalósítása, amelyet könnyen veszélybe sodorhat az érintett kisebb államok esetleges érdekellentéte.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható