Szerinte ezt mutatja az is, hogy a kormány részben amerikai mintára dolgozta ki a megvesztegetési ügyeket feltáró személyek védelméről szóló törvény tervezetét. Az egymillió dollár feletti értékű korrupciógyanús eseteket bejelentőket az USA-ban 15 százalékos részesedéssel jutalmazzák - mondta Foley.
A megvesztegetési eseteket feltáró tisztviselők védelméről szóló törvény mellett a kormány azt tartja a korrupció elleni harc egyik következő fontos lépésének, hogy modell etikai kódexet dolgoz ki, amely a közszolgálati intézmények leendő etikai kódexeinek mintájául szolgálhat - jelentette be a konferencián Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár. Tájékoztatása szerint ennek alapelve, hogy a alkalmazottjait munkájuk során a következő tulajdonságok jellemezzék: becsületesség, elfogulatlanság, pártatlanság, semlegesség, objektivitás, tisztesség.
A közszféra minden intézményét saját etikai kódex kidolgozására fogja felszólítani a kormány, s ennek során az Igazságügyi Minisztériumban készülő modellt kötelesek lesznek figyelembe venni – mondta Avarkeszi.
A korrupció globális probléma, egyetlen ország sem mentes tőle, az USA sem – szögezte le az amerikai követség társszervezésében tartott konferencián Judith Garber, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, utalva a közelmúltban kirobbant botrányokra, a Blagojevich- és a Madoff-ügyekre. Felhívta a figyelmet, milyen nagy károkat okoz a korrupció: aláássa a gazdasági növekedést, elriasztja a külföldi tőkebefektetéseket, egyszóval megakadályozza, hogy gyorsabban fejlődjön az ország. Ráadásul még a terroristák is kihasználják a megvesztegethető hivatalnokokat. Az elmúlt évtizedben azonban nagy előrelépés történt a korrupció elleni harc terén, leginkább azzal, hogy sok országban a közbeszéd fontos része lett az erről szóló diskurzus – véli Garber.
Lapunk kérdésére a konferencia szünetében úgy fogalmazott, a közép- és kelet-európai térségben is ugyanazok a problémák a korrupció terén, mint másutt a világban. Szerinte az a kulcs, hogy a társadalom ne törődjön bele abba, hogy a korrupció a politikai rendszer működésének része, le kell küzdeni az ezzel kapcsolatos fásultságot. Ehhez az átláthatóság növelése az egyik legjobb eszköz. A Világbank óvatos becslése szerint csak a legközvetlenebb értelemben vett megvesztegetési ügyek évente ezer milliárd dolláros kárt okoznak a világon – ismertetett egy érdekes adatot előadásában Foley. A külföldi tőkebefektetők számára a korrupció átlagosan 20 százalékos különadóként jelenik meg. A Világbank számításai szerint a korrupcióellenes kormányzati fellépés megtérülési rátája átlagosan 400 százalékos, s a cégek évente átlagosan 3 százalékkal gyorsabb forgalomnövekedést könyvelhetnek el, ha sikerül érdemben visszaszorítani a korrupciót.
Avarkeszi Dezső szerint most Magyarországon a fő cél a látens korrupció visszaszorítása. Ehhez tartozik hozzá a konkrét megvesztegetési ügyekről tudomást szerző tisztviselők védelméről szóló, fent említett törvénytervezet kidolgozása is, amely már előrehaladottnak tekinthető. Avarkeszi szerint ha a közszféra alkalmazottainak nem kell félniük az ügyek nyilvánosságra hozatalának következményeitől, akkor több konkrét korrupciós esetre derülhet fény.
A legfontosabb azonban a párt- és kampányfinanszírozás reformja. Ha ezt nem oldjuk meg, akkor nem oldottunk meg semmit – hangoztatta Avarkeszi. Az Igazságügyi Minisztérium ezért ötpárti megbeszélést kezdeményez a témában. Mint emlékezetes, a korábbi hasonló kezdeményezések rendre kudarcba fulladtak.
