Szerinte ezt mutatja az is, hogy a kormány részben amerikai mintára dolgozta ki a megvesztegetési ügyeket feltáró személyek védelméről szóló törvény tervezetét. Az egymillió dollár feletti értékű korrupciógyanús eseteket bejelentőket az USA-ban 15 százalékos részesedéssel jutalmazzák - mondta Foley.
A megvesztegetési eseteket feltáró tisztviselők védelméről szóló törvény mellett a kormány azt tartja a korrupció elleni harc egyik következő fontos lépésének, hogy modell etikai kódexet dolgoz ki, amely a közszolgálati intézmények leendő etikai kódexeinek mintájául szolgálhat - jelentette be a konferencián Avarkeszi Dezső igazságügyi államtitkár. Tájékoztatása szerint ennek alapelve, hogy a közszféra alkalmazottjait munkájuk során a következő tulajdonságok jellemezzék: becsületesség, elfogulatlanság, pártatlanság, semlegesség, objektivitás, tisztesség.
A közszféra minden intézményét saját etikai kódex kidolgozására fogja felszólítani a kormány, s ennek során az Igazságügyi Minisztériumban készülő modellt kötelesek lesznek figyelembe venni – mondta Avarkeszi.
A korrupció globális probléma, egyetlen ország sem mentes tőle, az USA sem – szögezte le az amerikai követség társszervezésében tartott konferencián Judith Garber, az amerikai külügyminisztérium helyettes államtitkára, utalva a közelmúltban kirobbant botrányokra, a Blagojevich- és a Madoff-ügyekre. Felhívta a figyelmet, milyen nagy károkat okoz a korrupció: aláássa a gazdasági növekedést, elriasztja a külföldi tőkebefektetéseket, egyszóval megakadályozza, hogy gyorsabban fejlődjön az ország. Ráadásul még a terroristák is kihasználják a megvesztegethető hivatalnokokat. Az elmúlt évtizedben azonban nagy előrelépés történt a korrupció elleni harc terén, leginkább azzal, hogy sok országban a közbeszéd fontos része lett az erről szóló diskurzus – véli Garber.
Lapunk kérdésére a konferencia szünetében úgy fogalmazott, a közép- és kelet-európai térségben is ugyanazok a problémák a korrupció terén, mint másutt a világban. Szerinte az a kulcs, hogy a társadalom ne törődjön bele abba, hogy a korrupció a politikai rendszer működésének része, le kell küzdeni az ezzel kapcsolatos fásultságot. Ehhez az átláthatóság növelése az egyik legjobb eszköz. A Világbank óvatos becslése szerint csak a legközvetlenebb értelemben vett megvesztegetési ügyek évente ezer milliárd dolláros kárt okoznak a világon – ismertetett egy érdekes adatot előadásában Foley. A külföldi tőkebefektetők számára a korrupció átlagosan 20 százalékos különadóként jelenik meg. A Világbank számításai szerint a korrupcióellenes kormányzati fellépés megtérülési rátája átlagosan 400 százalékos, s a cégek évente átlagosan 3 százalékkal gyorsabb forgalomnövekedést könyvelhetnek el, ha sikerül érdemben visszaszorítani a korrupciót.
Avarkeszi Dezső szerint most Magyarországon a fő cél a látens korrupció visszaszorítása. Ehhez tartozik hozzá a konkrét megvesztegetési ügyekről tudomást szerző tisztviselők védelméről szóló, fent említett törvénytervezet kidolgozása is, amely már előrehaladottnak tekinthető. Avarkeszi szerint ha a közszféra alkalmazottainak nem kell félniük az ügyek nyilvánosságra hozatalának következményeitől, akkor több konkrét korrupciós esetre derülhet fény.
A legfontosabb azonban a párt- és kampányfinanszírozás reformja. Ha ezt nem oldjuk meg, akkor nem oldottunk meg semmit – hangoztatta Avarkeszi. Az Igazságügyi Minisztérium ezért ötpárti megbeszélést kezdeményez a témában. Mint emlékezetes, a korábbi hasonló kezdeményezések rendre kudarcba fulladtak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.