Pályázatok az állásokért

Közel 100 milliárd forintot mozdít meg a Szociális és Munkaügyi Minisztérium uniós és hazai forrásokból a recesszió hatásainak kezelésére – közölte tegnap Simon Gábor, a szaktárca államtitkára kormányszóvivői tájékoztatón. Ebből 19 milliárd forint hazai pénz jut a munkaerőpiacot érintő negatív hatások enyhítését célzó, január 10-től rajtoló programokra, a többi uniós forrás lesz. Az államtitkár három munkahelymegőrző és három munkahelyteremtő pályázati programot ismertetett.

A tervek szerint az utóbbi projektek segítségével 2400 állás születhetne 2,23 milliárd forintnyi pályázati pénz segítségével. Ezek közül az új munkahelyeket eredményező beruházások támogatására 1,5 milliárd forint jut, amelyre már kétfős létszámhatártól lehet pályázni. De ugyanígy előnyt élveznek a magas hozzáadott értékű tevékenységek, itt a támogatási keretösszeg 250 millió forint. A távmunka alkalmazásának támogatására pedig 479,5 millió forintot osztanak el.

Akit lehet, benn kell tartani a foglalkoztatásban, ezt a célt szolgálják az álláshelyek megtartását célzó programok, amelyek révén mintegy 25 ezer munkahely maradhat meg. A három projektre összesen 16,7 milliárd forint jut. A legtöbb pénzből, 10 milliárd forintból A munkahelyek megőrzéséért című program gazdálkodhat. Segítségével támogatnák a munkába járással összefüggő költségeket, a képzéseket, de lehet pályázni – munkáltatóknak és álláskeresőknek egyaránt – bérköltség-támogatásra is. A második állásmegtartó program közel 6 milliárd forintot kínál a gazdasági visszaesés következtében nehéz helyzetbe jutó munkáltatók számára. Végrehajtója az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, erre kizárólag csak munkáltatók pályázhatnak. A pénzből támogatható például a csökkent munkaidőben vagy más munkaadónál történő foglalkoztatás. A harmadik a jelentősebb létszámot alkalmazó munkáltatókat célozza, 700 millió forintból a csoportos létszámleépítések számát mérséklendő. A hat tegnap ismertett program segítségével tehát legfeljebb 25 ezer munkahely őrizhető meg, és 2400 teremthető. Becslések szerint azonban az idén kilenc százalék feletti munkanélküliség, 80-100 ezer munkahely megszűnése is lehetséges. A legfrissebb adatok azonban a vihar előtti csend állapotát mutatják.munkanélküliség. Az őszi hónapokban még csak enyhe, a szezonalitásnak megfelelő növekedést mutatott a munkanélküliség. A későbbiekben azonban, a recesszió begyűrűzésével, megugorhat a mutató, szakértők 9 százalék feletti állástalanságot sem zárnak ki. A szeptember és november közötti időszakban 7,8 százalékos volt a munkanélküliség Magyarországon – közölte a KSH. Egy hónappal ezelőtt 7,7 százalékon állt a ráta, egy évvel korábban pedig 7,5 százalékos volt, vagyis egyelőre nem történt érdemi változás.

A munkaerőpiacon 3 millió 908 ezer foglalkoztatott és 330 ezer munkanélküli volt, előbbi 15 ezerrel kevesebb az egy évvel korábbinál, míg utóbbi szinte ugyanekkora növekedést jelez, így tehát a gazdaságilag aktívak száma nem változott. A foglalkoztatottak aránya a munkaképes korú lakosság körében – vagyis a 15–64 éves korcsoportban – 57,1 százalékos volt, míg a 15–74 évesek körében 50,8 százalékos, azaz nemzetközi összehasonlításban továbbra is igen alacsony. Ugyanazok a strukturális problémák jelentik most is a gondot, mint a korábbi években, a tartósan munkanélküliek aránya majdnem eléri az 50 százalékot, a pályakezdő korúak körében pedig minden ötödik fiatal keres hiába munkát. BD–KT