Nem csak az orwelli eszközök jók - Olcsóbb titkosszolgálat
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA közrend elleni súlyos támadások elleni védekezést ugyanakkor fenn kell tartani, hogy elkerülhető legyen olyan – kritikus jelentőségű – gazdasági ágazatok károsodása, mint az idegenforgalom vagy a közlekedés, amelyek elsődleges támadási célpontnak számítanak. Az elmúlt években a – főleg amerikai – biztonsági törekvésekben a költséges csúcstechnikai megoldásokat részesítették előnyben, ami megfelelt mind politikai mind kereskedelmi érdekcsoportok törekvéseinek – hangoztatta egy, a Reuters által megkérdezett, volt CIA-tiszt.
A szakember elmondta, hogy ma már túlhaladottnak számít az a nézet, amely szerint csak az Orwell-i ihletésű, mindenre kiterjedő figyelés nyújthat kellő biztonságot. E nézet jegyében építettek ki – hatalmas költségek árán – repülőtéri biztonsági rendszereket, import-ellenőrzést, elektronikus felügyeleti és adatgyűjtő hálózatokat, hallgattak le beszélgetést az utcáktól az irodákig, ellenőriztek internetes forgalmat a különféle vitafórumoktól az e-mail-tengerig.
Ezek a módszerek akkor sem hoznának megfelelő eredményt, ha – a személyes szabadságjogok durva megsértése által – a lehető legteljesebb körre terjesztenék ki a megfigyeléseket – idézi az OSCE terrorellenes ügyekkel foglalkozó vezetőjét a hírügynökség. A represszív eszközök alkalmazásával szemben egy új szemlélet kezd terjedni, amely szerint bizalmon alapuló hálózatot kell kialakítani, mert abból fontosabb információt lehet, hatékonyabban kinyerni, a gazdaság – mára szűkössé vált – erőforrásainak megcsapolása nélkül.
Az új felismerés és a pénzügyi kényszer együtt vezetett el mindenütt a védelmi és biztonsági költségvetések alapos felülvizsgálatához, aminek tényét a londoni International Institute for Strategic Studies is megerősítette. Az egybehangzó következtetések szerint a jövőben – nemzetköz viszonylatokban is – elsőbbséghez jutnak az erőszak helyettesítésére szánt eszközök, mint például a diplomácia, az eddig ellenségnek tekintett lakossági csoportok meggyőzése, a háttérben pedig a biztonsági szolgálatok közötti jobb információcsere és együttműködés, ha olcsóbban kell fellépni a terrorizmussal szemben.
