Sokan a mostani kétnapos brüsszeli csúcstalálkozót az április 2-i, londoni G20 csúcs előkészítőjének tekintették.
Így illik a képbe az is, hogy az EU vezetői nyilatkozatukban kérték a G20-ak országait, duplázzák meg IMF-hozzájárulásukat. Maguk az EU-országok 75 milliárd eurónyi folyósításáról döntöttek az IMF javára, melynek részleteiről a G20 találkozón egyeznek meg. Szeretnék, hogy a valutaalap tőkéje 500 milliárd dollárra emelkedjen, hogy a pénzügyi problémákkal küszködő országokon jobban tudjanak segíteni.
A tagállamok ugyancsak megegyeztek az EU-vészalapjának megkétszerezéséről, 25-ről 50 milliárd euróra. Ebből az alapból segítik az eurózónán kívüli országokat. Ezekből az alapokból részesült már Magyarország és Lettország, mintegy 10 milliárd euróval; Románia és Litvánia is várhatóan segítségért fog folyamodni.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kiemelte: a jelenlegi 25 milliárd dollár is fedezné a igényeket, de szerették volna egyértelműen jelezni, az EU képes új helyzetekre is reagálni - idézi őt a BBC. Igaz, Angela Merkel éppen arra hívta fel a figyelmet: korábban azért nem akarták növelni a vészalapokat, nehogy rossz jeleket küldjenek a piacoknak.
A német kancellár sikerét külön kiemeli a Spiegel tudósításában. Sokminden, amiért két évvel ezelőtt (a 2007-es német G8-csúcson) még hiába harcolt Merkel, a mostani ülésen egyöntetű fogadtatásban részesült: eszerint nem marad többé felügyelet nélkül egyetlen hedge-alap, private-equity (nem-tőzsdei, nyilvános pénzbefektetéssel foglalkozó) cég és adóparadicsom sem.
A 22-oldalas EU-állásfoglalás egyértelműen állást foglal a pénzpiacok szigorúbb szabályozása mellett: minden szereplőnek, mely rendszerkockázatot jelenthet, szigorú felügyelet alá kell kerülnie. "Kivétel és tekintet nélkül anyaországára."
Az offshore-központokat a terv szerint fekete-listán jegyeznék, és egy többlépcsős szankció-készlettárat alakítanának ki. "Minden ország jövőjének kulcsa a saját kezében van" - válaszolta Peer Steinbrück német pénzügyminiszter egy svájci újságíró kérdésére, Bern is a feketelistára kerül-e majd.
Igaz, még kérdéses lehet a britek hozzáállása a szigorításhoz: Gordon Brown kételyeit fejezte ki egy európai piacfelügyelő szerv felállításának kérdésében. Az IMF-tőke kilátásba helyezett megduplázását azonban helyeselte: miután a peremországok államcsődjei továbbterjedhetnek, ügyük minden országnak az ügye - emelte ki.
Várhatóan lesznek még további érdekellentétek is az angolszász országokkal, mindenekelőtt a gazdaságélénkítő csomagok kérdésében, melyekből Amerika többet követel, az EU azonban nem hajlandó beadni derekát - és folyamatosan hangsúlyozza, hogy jelenleg is már 400 milliárd eurónyi élénkítő csomagot fogadtak el a tagállamok, ami a térség GDP-jének 3,3 százalékát teszi ki.
A luxemburgi Jean-Claude Juncker eközben felhívta a figyelmet a tegnapi francia tömegtüntetésekre ; egy "szociális válság" veszélyeire figyelmeztetett, a meredeken emelkedő tükrében. Ugyan a közös nyilatkozat szintén megemlíti a munkanélküliség okozta problémákat, Merkel a tüntetésekre elég higgadtan reagált: "Nem most fordul elő először, hogy sztrájkolnak Franciaországban."
A csúcs eseményeit napközben háttérbe szorította, hogy a Renault bejelentette, egy szlovéniai gyártósorát visszahelyezi Franciaországba. A háttérben az állhat, hogy a francia kormány egy megállapodás értelmében akkor segíti meg nemzeti autócégeit, ha franciaországi üzemeiket üzemben hagyják.
