Simor szerint nagyon sokan vagdalkoznak az államcsőd kifejezéssel, anélkül, hogy a tartalmát vizsgálnák. Államcsőd akkor következne be, ha az állam a hiteleit és azok kamatait, beleértve az állampapírokat és azok hozamait, nem tudná fizetni, továbbá nem lenne képes eleget tenni egyéb vállalt kötelezettségeinek.
A jegybank elnöke a lapnak azt mondta: vagy a költségvetésnek kellene olyan mértékű többletet produkálnia, aminek hatására csökkenhetne az államadósság, vagy jelentősen meg kellene növelni a magyar gazdaság növekedési képességét, hogy kinőhesse az adósságot. Szerinte Gyurcsány programjának lépései ó irányba tett jó lépések, de nem elegendők sem mélységükben, sem ütemezésükben. A gazdasági növekedést alapvetően a költségvetési újraelosztás magas aránya akadályozza, ami a magas adókon keresztül rontja a vállalkozások versenyképességét. A másik súlyos problémánk, hogy túl alacsony a foglalkoztatottság, részben azért, mert a jelenlegi szabályozók nem ösztönöznek kellőképp a munkavállalásra.
E két területen nem történt érdemi változtatás. „Középtávú stratégia mentén kialakított bátor, határozott döntésekre lenne szükség, amelyek a következő egy-két évben komoly érvágást jelenthetnének ugyan sokaknak, de egyúttal kiutat mutathatnának az ország számára. Ezzel szemben ami most történik, vergődés perspektíva nélkül” – vélte Simor, majd hozátette: a monetáris politika nem képes orvosolni a problémák gyökereit, a magyar gazdaság szerkezeti gyengeségeit.
„A Magyar Nemzeti Bank eszközei legfeljebb arra elegendőek, hogy csökkentsék a jelenlegi válsághoz való alkalmazkodás költségeit” – szögezte le.
