A globális válság tavaly szeptemberi elmélyülése óta az euróhoz képest 20 százalékot, a dollárhoz viszonyítva pedig 27 százalékos veszített értékéből a svéd fizetőeszköz. A leértékelődést egyaránt táplálja a gazdaság gyenge teljesítményének híre, az irányadó kamatszint fokozatos és tartós csökkentése, illetve a balti államokban lévő svéd bankérdekeltségek pénzügyi helyzetének megrendülése. A tavalyi utolsó három hónapban – éves rátán számolva – 4,9 százalékkal csökkent a svéd a hátérben az ipari termelés és a rendelésállomány erőteljes hanyatlásával.
A Saab autógyár csődvédelmet kért, és az Európai Beruházási Bank egy 647 millió dollárnak megfelelő összegű hitelével szeretne szerkezetváltást végrehajtani. A Ford éppen jelentős létszámleépítést hajt végre a Volvo-nál, amivel a részleg eladását készíti elő. A monetáris tényezők közül szerepet játszik a korona gyengélkedésében az, hogy az ottani jegybank márciusban szállította le – egyszerre 100 bázisponttal – az irányadó kamatot, 1 százalékra, amit áprilisban – várakozások szerint – további negyedpontos csökkentés követ.
A Financial Times által idézett elemzők szerint a jegybank nemcsak passzívan nézi a korona gyengülését, hanem a nyilatkozataival – ha lehet – még erősíti is a folyamatot.
Lars Svensson az intézmény egyik alelnöke, nyilatkozatában kifejezetten utalt arra, hogy erősíteni kellene az árfolyam gyengülését, mert azzal egyaránt lehetne javítani a kivitel versenyképességét, illetve fel lehetne lépni a deflációs veszély ellen. Egyes elemzők azonban máris figyelmeztetik a jegybankot, hogy a krónikussá váló árfolyamcsökkenés esetleg váratlan inflációs hullámot indíthatna el.
