Süllyedőben a régiónk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKözép- és Kelet-Európa van a legnagyobb veszélyben a világgazdasági válság miatt – figyelmeztetett a Világbank elnöke. Robert Zoellick tegnap mutatta be a pénzügyi szervezet legfrissebb makrogazdasági előrejelzését, amely a térségünk országai közül egyedül szereplő Lengyelországnak a novemberben várt 4 százalékkal szemben mindössze 0,5 százalékos GDP-növekedést jósol 2009-re.
A gyorsan romló helyzetben azonban Zoellick leszállított prognózisa is heteken belül idejétmúlttá válhat. A „frontvonalak” mozgását jelzi például, hogy Robert Fico szlovák miniszterelnök most már – a pénzügyminisztérium hivatalos, 2,4 százalékos növekedési jóslatával ellentétben – akár egyszázalékos gazdasági visszaesést is elképzelhetőnek tart az idén. Viktor Juscsenko ukrán elnök pedig a Reuters szerint arról beszélt tegnapi parlamenti évértékelő beszédében, hogy az év első két hónapjában 25-30 százalékkal zuhant az ukrán GDP, és eltűnt az export 60 százaléka.
A drámai GDP-adatok és -jóslatok mellett a térségünk pénzügyi helyzete miatt aggódó szakértői nyilatkozatok is sokasodnak. Az EBRD azzal számol, hogy az itt kihelyezett 1,45 milliárd dollárnyi hitelállományának tizede bedőlhet, míg a bécsi WIIW szakértői szerint az idén a tavalyi érték felére csökken a régió országaiba érkező külföldi működő tőke összege. Wolfram Schrettl, a berlini Freie Universität közgazdásza elsősorban az elmúlt években felhalmozott folyó fizetésimérleg-hiányra és a köz-, illetve a magánszféra eladósodottságára vezeti vissza Kelet-Közép-Európa sérülékenységét. Számításai szerint 2002–07 között a térségben évente átlagosan 44 százalékkal nőtt a lakosság eladósodása, és ez – egyebek mellett – az egyesült államokbelivel összevethető ingatlanpiaci buborékot alakított ki – idézi a Handelsblatt.
A helyzet azért különösen súlyos, mert a magánszektor által felvett ingatlan- és fogyasztói kölcsönök zöme devizában keletkezett, ugyanis a térség piacának 70 százalékát uraló nyugati bankok „exportálták” hozzánk ezeket az eredetileg Ausztriában jellemző konstrukciókat. Az árfolyamváltozások miatt Bulgáriában és Romániában ma már a családok több mint fele jövedelmének legalább a 20 százalékát adósságszolgálatra kénytelen fordítani. Makroszinten Észtországban, Lettországban és Magyarországon a GDP 100 százaléka felett van a külső adósságok összege, és a sokak szerint államcsődveszélyben lévő Bulgária is közelít ehhez a bűvös határhoz.
A helyzet kezelésére a szakértők nem látnak más lehetőséget, mint a kiadások csökkentését. A Magyarországon is középpontban lévő szociális megszorítások mellett a térség egyes országai a kormányzati takarékoskodásra is látványos példákat szolgáltatnak. Szerbiában például a múlt héten aláírt IMF-megállapodás egyik feltételeként 25-ről 15-re csökken a minisztériumok száma.
Példa a banki önmérsékletre
Tizenegy osztrák, olasz, francia és görög bank közös nyilatkozatban vállalta, hogy a gazdasági válságra tekintettel az idén nem pumpálnak haza pénzt romániai és bulgáriai leányvállalataiktól. Az IMF nyomására kiadott közlemény szerint Románia számára a források bővítése is szóba jöhet.Magyarországról nem szól a nyilatkozat, ám a PSZÁF arra kérte a hazánkban működő pénzintézeteket, hogy idei nyereségüket ne fizessék ki osztalék formájában.
Magyarországról nem szól a nyilatkozat, ám a PSZÁF arra kérte a hazánkban működő pénzintézeteket, hogy idei nyereségüket ne fizessék ki osztalék formájában. -->
