Gyurcsány Ferenc szerint a magyar gazdaság finanszírozását sem közép-, sem hosszú távon nem fenyegeti veszély. A magyar miniszterelnök erről Londonban beszélt, ahol Veres János pénzügyminiszterrel és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót.
A vasárnapi informális brüsszeli EU csúcson általa előterjesztett, 180 milliárd eurós pénzügyi kerettervről Gyurcsány Ferenc azt mondta: Magyarország nem azt akarja, hogy Közép-Európa számláját a német adófizetők állják, és nem gondolja, hogy "konfekcióruhába kell öltöztetni valamennyi országot".
Mindamellett megjegyezte: a régiónak átfogó, az egyes szereplők összehangolt fellépését igénylő programra van szüksége, amely legalább négy dolgot tartalmaz. Ide sorolta, hogy sürgős pénzügyi segítséget kell adni azoknak az országoknak, amelyeknek a finanszírozása rövid távon bajba kerülhet. Külön kiemelte, hogy Magyarország nem tartozik ezen államok közé, mert a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nyomán stabil a magyar gazdaság finanszírozási háttere.
A Dow Jones hírügynökségnek kedden adott interjújában a miniszterelnök szerint a magyar kormány legkésőbb szeptember 30-ig ki akarja tűzni az euró bevezetésének céldátumát. Gyurcsány Ferenc azt mondta: reális az esély arra, hogy Magyarország 2011-ben képes lesz teljesíteni valamennyi maastrichti kritériumot, feltéve, hogy tartjuk magunkat a gazdaság élénkítését célzó, már körvonalazott intézkedésekhez, miközben egyensúlyban tartjuk a gazdaságot.
Jövőre Magyarország készen fog állni az ERM-II. mechanizmushoz való csatlakozásra, ami azt jelenti, hogy 2011-ben, ha kis erőfeszítéssel is, de teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat - tette hozzá Gyurcsány.
Kóka János, volt gazdasáági miniszter, az SZDSZ parlamenti frakció vezetője kedden brüsszelben a Nabucco-program siker érdekében több országot átfogó politikai támogató testület felállítását kezdeményezte. A magyar parlament Nabucco-bizottságának vezetője újságíróknak elmondta, Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa nyitottnak mutatkozott a kezdeményezésre.
Lech Kaczynski lengyel államfő pedig megrótta országa kormányát, amiért az európai uniós csúcstalálkozón nem támogatta a magyar kormány által Közép-Európának javasolt 180 milliárd eurós stabilizációs és integrációs programot. A lengyel államfő szerint országa "hűtlen" volt Magyarországhoz. Az államfő közölte, hogy Lengyelország "alapjában véve semmit se ért el" a nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezleten, és "nagy tévedésnek" nevezte Lengyelország uniós politikáját.
A Le Monde című francia napilap kedd délután megjelent számában arról írt, hogy a kelet-európai szolidaritási alap létrehozására tett magyar javaslat brüsszeli elutasítása ellenére a teljes kelet-európai régió a gazdasági zuhanás felé halad, és ennek pénzügyi terhét Nyugat-Európa fogja megfizetni. A terheket meg kellene osztani azok között, akiket a politikai felelősség illet a jelenlegi helyzet kialakulásáért, és azok között, akik Nyugaton ezt a felelőtlenséget bátorították - írják.
"Kelet-Európa nem egy ország". Ez a Le Monde szerint alapvető oka annak, hogy a régiónak szóló 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs programot, amelyet Magyarország javasolt, elutasították.
A Financial Times londoni gazdasági napilap szerint a hétvégi EU csúcstalálkozó után több uniós politikus is jelezte: átgondolják azt a magyar javaslatot, amely az ERM-II. árfolyamrendszerben az euróövezeti belépés előtt kötelezően eltöltendő - jelenleg két éves - időszak rövidítését célozza.
A The Washington Post elemzője pedig úgy véli - színezi tovább az uniós képet az amerikai napilap -, téved, aki azt hiszi, hogy Európa egységére leginkább a kelet-európai gazdasági válság jelent veszélyt, hogy a gyengébb, volt kommunista gazdaságok lehúzzák gazdagabb, nyugati szomszédaikat. Hozzáteszi: az bajban van, amely azonban nem keletről ered.
Belföldi hír, hogy februárban csökkent a felszámolási eljárások száma. Idén januárban 1.325, míg februárban csak 1.020 felszámolási eljárás indult. A megtorpanás azonban csak a növekedés dinamikáját fékezi, hiszen tavaly februárban 958 felszámolás kezdődött.
A forint továbbra is gyengélkedik, bár kedden négy órakor a bankközi kereskedelemben, 0,40 százalékkal erősebb árfolyamon jegyezték, mint a hétfő délutáni. Az euró árfolyama kedden délután 305,50/80 forint volt.
Diósgyőrben még nem látszik az alagút vége: Mladen Pejkovics, a diósgyőri kohászatot működtető DAM 2004 Kft. ügyvezetője a cégnél tartott munkásgyűlésen ismét a strukturális átalakítás szükségességét hangoztatta, de semmi újat nem mondott. A mintegy 400 dolgozó arra nem kapott választ, hogy újraindul-e és mikor a tavaly december óta szüneteltető acélgyártás és a hengerlés.
Az ISD Dunaferrnél is megszorító intézkedésekről tárgyal a szakszervezettel a cég vezetése az elhúzódó gazdasági és acélipari válság miatt. A javasolt megszorítások között van a heti 32 órás munkahétre áttérés, és a műszakpótlékok ideiglenes csökkentése a Munka törvénykönyvében meghatározott szintre.
A piaci kereslet visszaesése miatt március közepétől átmenetileg leáll a termelés a Zalakerámia tófeji gyáregységében. A másfél hónapos leállás a 320 embert foglalkoztató üzem dolgozóinak több mint 70 százalékát érinti.
