BUX 51,946.86
+1.26%
BUMIX 4,349.07
+1.83%
CETOP20 2,359.97
+0.75%
OTP 17,895
+1.39%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+2.18%
-0.27%
+0.22%
ZWACK 16,400
0.00%
+0.85%
ANY 1,605
+1.58%
RABA 1,510
-0.33%
0.00%
-0.23%
-1.11%
+2.11%
OPUS 249.5
+1.84%
+0.62%
+1.61%
+0.90%
+0.94%
OTT1 149.2
0.00%
+4.80%
MOL 2,446
+1.49%
+1.01%
ALTEO 1,395
+2.57%
+1.12%
+4.00%
EHEP 1,945
+2.37%
0.00%
+3.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.24%
+0.23%
0.00%
0.00%
SunDell 37,400
0.00%
+1.52%
0.00%
-4.09%
0.00%
0.00%
+0.96%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Válság: sokan figyeltek Magyarországra - Esti összefoglaló

Sokat foglakoztak Magyarországgal kedden külföldön: a Dow Jones hírügynökségtől kezdve a Financial Times-on keresztül a lengyel államelnökig.

Gyurcsány Ferenc szerint a magyar gazdaság finanszírozását sem közép-, sem hosszú távon nem fenyegeti veszély. A magyar miniszterelnök erről Londonban beszélt, ahol Veres János pénzügyminiszterrel és Bajnai Gordon nemzeti fejlesztési miniszterrel közösen tartott sajtótájékoztatót.

A vasárnapi informális brüsszeli EU csúcson általa előterjesztett, 180 milliárd eurós pénzügyi kerettervről Gyurcsány Ferenc azt mondta: Magyarország nem azt akarja, hogy Közép-Európa számláját a német adófizetők állják, és nem gondolja, hogy "konfekcióruhába kell öltöztetni valamennyi országot".

Mindamellett megjegyezte: a régiónak átfogó, az egyes szereplők összehangolt fellépését igénylő programra van szüksége, amely legalább négy dolgot tartalmaz. Ide sorolta, hogy sürgős pénzügyi segítséget kell adni azoknak az országoknak, amelyeknek a finanszírozása rövid távon bajba kerülhet. Külön kiemelte, hogy Magyarország nem tartozik ezen államok közé, mert a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nyomán stabil a magyar gazdaság finanszírozási háttere.

A Dow Jones hírügynökségnek kedden adott interjújában a miniszterelnök szerint a magyar kormány legkésőbb szeptember 30-ig ki akarja tűzni az euró bevezetésének céldátumát. Gyurcsány Ferenc azt mondta: reális az esély arra, hogy Magyarország 2011-ben képes lesz teljesíteni valamennyi maastrichti kritériumot, feltéve, hogy tartjuk magunkat a gazdaság élénkítését célzó, már körvonalazott intézkedésekhez, miközben egyensúlyban tartjuk a gazdaságot. 

Jövőre Magyarország készen fog állni az ERM-II. mechanizmushoz való csatlakozásra, ami azt jelenti, hogy 2011-ben, ha kis erőfeszítéssel is, de teljesíteni tudja a maastrichti kritériumokat - tette hozzá Gyurcsány.

Kóka János, volt gazdasáági miniszter, az SZDSZ parlamenti frakció vezetője kedden brüsszelben a Nabucco-program siker érdekében több országot átfogó politikai támogató testület felállítását kezdeményezte. A magyar parlament Nabucco-bizottságának vezetője újságíróknak elmondta, Andris Piebalgs, az EU energiaügyi biztosa nyitottnak mutatkozott a kezdeményezésre.

Lech Kaczynski lengyel államfő pedig megrótta országa kormányát, amiért az európai uniós csúcstalálkozón nem támogatta a magyar kormány által Közép-Európának javasolt 180 milliárd eurós stabilizációs és integrációs programot. A lengyel államfő szerint országa "hűtlen" volt Magyarországhoz. Az államfő közölte, hogy Lengyelország "alapjában véve semmit se ért el" a nem hivatalos brüsszeli csúcsértekezleten, és "nagy tévedésnek" nevezte Lengyelország uniós politikáját.

A Le Monde című francia napilap kedd délután megjelent számában arról írt, hogy a kelet-európai szolidaritási alap létrehozására tett magyar javaslat brüsszeli elutasítása ellenére a teljes kelet-európai régió a gazdasági zuhanás felé halad, és ennek pénzügyi terhét Nyugat-Európa fogja megfizetni. A terheket meg kellene osztani azok között, akiket a politikai felelősség illet a jelenlegi helyzet kialakulásáért, és azok között, akik Nyugaton ezt a felelőtlenséget bátorították - írják. 

"Kelet-Európa nem egy ország". Ez a Le Monde szerint alapvető oka annak, hogy a régiónak szóló 180 milliárd euró értékű stabilizációs és integrációs programot, amelyet Magyarország javasolt, elutasították.

A Financial Times londoni gazdasági napilap szerint a hétvégi EU csúcstalálkozó után több uniós politikus is jelezte: átgondolják azt a magyar javaslatot, amely az ERM-II. árfolyamrendszerben az euróövezeti belépés előtt kötelezően eltöltendő - jelenleg két éves - időszak rövidítését célozza.

A The Washington Post elemzője pedig úgy véli - színezi tovább az uniós képet az amerikai napilap -, téved, aki azt hiszi, hogy Európa egységére leginkább a kelet-európai gazdasági válság jelent veszélyt, hogy a gyengébb, volt kommunista gazdaságok lehúzzák gazdagabb, nyugati szomszédaikat. Hozzáteszi: az Európai Unió bajban van, amely azonban nem keletről ered.

Belföldi hír, hogy februárban csökkent a felszámolási eljárások száma. Idén januárban 1.325, míg februárban csak 1.020 felszámolási eljárás indult. A megtorpanás azonban csak a növekedés dinamikáját fékezi, hiszen tavaly februárban 958 felszámolás kezdődött.

A forint továbbra is gyengélkedik, bár kedden négy órakor a bankközi kereskedelemben, 0,40 százalékkal erősebb árfolyamon jegyezték, mint a hétfő délutáni. Az euró árfolyama kedden délután 305,50/80 forint volt.

Diósgyőrben még nem látszik az alagút vége: Mladen Pejkovics, a diósgyőri kohászatot működtető DAM 2004 Kft. ügyvezetője a cégnél tartott munkásgyűlésen ismét a strukturális átalakítás szükségességét hangoztatta, de semmi újat nem mondott. A mintegy 400 dolgozó arra nem kapott választ, hogy újraindul-e és mikor a tavaly december óta szüneteltető acélgyártás és a hengerlés.

Az ISD Dunaferrnél is megszorító intézkedésekről tárgyal a szakszervezettel a cég vezetése az elhúzódó gazdasági és acélipari válság miatt. A javasolt megszorítások között van a heti 32 órás munkahétre áttérés, és a műszakpótlékok ideiglenes csökkentése a Munka törvénykönyvében meghatározott szintre. 

A piaci kereslet visszaesése miatt március közepétől átmenetileg leáll a termelés a Zalakerámia tófeji gyáregységében. A másfél hónapos leállás a 320 embert foglalkoztató üzem dolgozóinak több mint 70 százalékát érinti.

Kapcsolódó cikkek