A nagy AI-sztori: az AI-műsorvezető, akibe többen szerelmesek lettek – Bíró Ada a jövő sztárja?

Három évvel ezelőtt még technológiai kísérletnek tűnt, ma viszont már egyre inkább médiapszichológiai jelenség. Bíró Ada, a Delta AI-műsorvezetője nemcsak megszólal a képernyőn, hanem reakciókat, kötődést, sőt bizonyos esetekben érzelmeket is kivált a nézőkből. A nagy AI-sztori legújabb adásában Urbán Ernő televíziós producer, Ada megalkotója mesélt arról, hogyan is működik egy AI-műsorvezető, és hogy a nézők egy része miért hívta el randizni. A podcast állandó szakmai vendége Aczél Petra kommunikációkutató, a Széchenyi István Egyetem professzora.

A nagy AI-sztori legújabb epizódját itt tekinthetik meg:

Urbán Ernő szerint Ada önmagában nem mesterséges intelligencia, hanem egy grafikai modell, egy avatar, amely mögött egy 10-15 fős stáb dolgozik folyamatosan. Szerkesztők, grafikusok, technikai szakemberek, pszichológusok és AI-eszközök együtt hozzák létre azt a karaktert, akit ma már sokan önálló személyiségként kezelnek.

Ada nem autonóm mesterséges intelligencia. Nincs saját tudata, nem „gondolkodik”, és nem reagál valós időben emberként. A rendszer mögött emberek írják a szövegeket, ellenőrzik a tartalmat, és különféle AI-eszközöket használnak az animációhoz, a hanghoz vagy a vizuális megjelenítéshez.

Az avatar tehát inkább egy rendkívül fejlett digitális karakter, mintsem egy önálló intelligencia. Urbán Ernő szerint pontosan ezért fontos az emberi kontroll: minden megszólalás mögött validált és szakmailag ellenőrzött tartalom áll.

Miért pont nő?

Ada fejlesztése során az egyik legérdekesebb probléma éppen az volt, hogy kezdetben túl tökéletesnek tűnt. A csapat szándékosan rontott az arcszimmetriáján és a vizuális megjelenésén, mert az első verzió túlságosan steril és mesterséges hatást keltett. Aczél Petra szerint az emberek ma még érzik azt a furcsa sterilitást, amely sok AI-generált arcból árad. Nem feltétlenül a hibák hiánya árulkodik, hanem az a nehezen megfogalmazható textúra, amit az emberi arc természetesen hordoz.

Ada külseje sem véletlen döntések eredménye.

miközben a csapat tudatosan kerülte azt, hogy túlságosan emberinek vagy túl tökéletesnek hasson. A név is szimbolikus: Ada Byron, az egyik első programozónak tartott matematikus előtt tiszteleg, míg a „Bíró” vezetéknevet azért választották, mert magyarosan és nemzetközileg is jól hangzik.

Az AI-avatar nem helyettesít mindent

Bár Ada sok helyzetben hatékonyabb lehet egy embernél — például történelmi helyszíneken „utazhat” időben és térben, vagy különböző nyelveken szólalhat meg — bizonyos területeken továbbra sem versenyképes. Egy élő beszélgetésben, gyors reakciókat igénylő műsorban vagy érzelmi helyzetben még mindig az ember marad erősebb.

Ada története valójában nem technológiai kérdés, mert a technológia már itt van. A valódi kérdés inkább az, hogyan reagálunk rá emberként. Mikor kezdünk el kötődni egy digitális karakterhez? Mikor fogadjuk el emberként? És mikor veszítjük el a különbségtétel képességét? Az AI-avatarok fejlődése valószínűleg nem lassul le, de lehet, hogy a legnagyobb kihívás nem az lesz, mennyire lesznek élethűek — hanem az, hogy mi mennyire akarjuk majd elhinni róluk, hogy élnek.

Részletek a beszélgetés tartalmából:

• Hogyan született meg Ada, a Delta AI-avatarja? (05:20)
• Hol húzták meg az etikai határokat az avatar személyiségénél? (09:07)
• Miért kezdtek kötődni még a fejlesztők is Adához? (10:53)
• Létezik-e chatbotként is Ada? (12:30)
• Milyen feladatokra alkalmas jobban egy AI-avatar, mint egy ember? (14:35)
• Miért hívták randira az AI-műsorvezetőt? (17:42)
• Ki a felelős, ha az AI-avatar hibázik? (22:16)
• Tényleg veszélyben vannak a hús-vér műsorvezetők? (27:53)
• Hol vannak az AI-avatarok jogi és etikai határai? (33:15)

A korábbi podcastjeinket itt hallgathatják meg.