Már látják a plázastop végét? Bejelentették, ebben a városban veti meg a lábát a Lidl
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Lidl új üzlete várhatóan 2027 elején nyitja meg kapuit. A fejlesztés régóta várt beruházásnak számít a városban, mivel sok helyi lakos jelezte, hogy szükség lenne egy újabb nagyobb bevásárlási lehetőségre Százhalombattán.
Mégis Százhalombatta kapja a Lidl új boltját
A Lidl megjelenése kényelmesebbé teheti a mindennapi vásárlást, és erősítheti a helyi kiskereskedelmi versenyt is – közölte Vezér Mihály, Százhalombatta polgármestere a Facebookon. A lakosság számára ez nagyobb választékot és várhatóan élénkebb árversenyt jelenthet, azonban a kisebb boltoknak alkalmazkodniuk kell az új piaci helyzethez.
A beruházás városfejlesztési szempontból is fontos, mert a régi kenyérgyár területe új funkciót kaphat. Egy ilyen fejlesztés nemcsak új üzletet, hanem forgalmat, munkahelyeket és rendezettebb környezetet is hozhat az érintett városrészbe. A nyitás időpontja még az engedélyezési és építési folyamat alakulásától függ, de a polgármester bejelentése szerint
a százhalombattai Lidl-projekt már előrehaladott szakaszba került.
Vezér Mihály tárgyalása a Lidllel a plázastoptörvény esetleges eltörlése miatt különösen figyelemfelkeltő. Ha valóban van ilyen szándéka a Tisza-kormánynak, az azonnal teret adhat a multiknak, így a Lidlnek is, hogy elárasszák új boltokkal és bevásárlóközpontokkal a magyar településeket.
Pláza- és boltépítések áraszthatják el Magyarországot?
Először is érdemes feleleveníteni, hogy mi is az a plázastop. A plázastoptörvény 2012. január 1-jétől 2015. január 1-jéig volt hatályos, majd 2015. február 1-jén lépett hatályba az új plázastoptörvény.
A boltnyitás engedélyezéséhez ennek alapján külön folyamat szükséges. Erre az úgynevezett plázastop miatt van szükség, amely alól a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal adhat felmentést. Ők az illetékes szakhatóság a nagyobb kereskedelmi építmények építéséhez, bővítéséhez. Ennek lényege, hogy a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál az építés, az átalakítás és minden nem építésiengedély-köteles változtatás (felújítás) is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött.
A rendelkezésnek az volt a célja, hogy kontrollálni lehessen a jellemzően külföldi érdekeltségek terjeszkedését a kiskereskedelemben a hazai, egyértelműen versenyhátrányban lévő szereplők védelmében. Ha ez a fék kikerül a rendszerből, Vezér Mihály a 18 ezres Százhalombatta élén valóban joggal feltételezi, hogy
új lendületet kapnak a német diszkontok boltépítései.
Hogy valóban van-e ilyen Tisza-terv a fiókban, az egyelőre nem ismert. Mindenesetre tény, hogy az előző kormányzattal meglehetősen fasírtban lévő – különösen a kiskereskedelmi különadó miatt – Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) már megkezdte az egyeztetést Magyar Péterékkel.
