Jaj a netes csalóknak, nem lesz menekvés, beveti ellenük a MI-t a magyar bank
A hazai helyzet komolyságát jól mutatják az Erste Bank legújabb számai. A hitelintézet munkatársai csak az év első három hónapjában több mint hétezer csalók által elkövetett visszaélési kísérletet észleltek. A támadók összesen 2,8 milliárd forintot akartak kicsalni a gyanútlan lakossági ügyfelektől. A pénzintézet biztonsági hálózata azonban kiválóan teljesített, a szakemberek tízből nyolc próbálkozást sikeresen azonosítottak, és ezzel 2,3 milliárd forint eltűnését akadályozták meg, írja az Origó.
Különbség csaló és csaló között
A statisztikák éles különbséget mutatnak a bankkártyás és az átutalásos visszaélések között. A bűnözők az esetek többségében, mintegy hatezer alkalommal a kártyaadatokat próbálták megszerezni, és ezzel a módszerrel félmilliárd forintot céloztak meg. Az átutalásos tranzakciók száma lényegesen alacsonyabb volt, a kárérték azonban itt ugrott meg igazán. A csalók átlagosan 84 ezer forintot emelnek le egy kártyáról egyetlen sikeres akció során. Ezzel szemben az átutalásos módszernél az egy esetre jutó átlagos veszteség az idei év elején már meghaladta az 1,6 millió forintot.
Zsiga Krisztina, a hitelintézet kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese rámutatott, a legnagyobb kockázatot azok az esetek jelentik, amikor az elkövetők közvetlenül a számlatulajdonos netbankjához férnek hozzá.
Kihasználják a pszichológiát
A legsikeresebb támadások kivétel nélkül a pszichológiai manipulációra épülnek. A bűnözők sok esetben telefonon jelentkeznek, és magukat banki ügyintézőnek, biztonsági szakembernek vagy a jegybank munkatársának adják ki. Az utóbbi időben hatalmas károkat okoznak a hamis befektetési ajánlatok is. A magukat pénzügyi tanácsadónak álcázó csalók kezdetben kisebb összegek befektetésére veszik rá az áldozatot. Később profin felépített, hamis weboldalakon mutatják meg a nem létező hozamokat, ezzel ösztönzik újabb és újabb utalásokra a gyanútlan embereket. A dörzsölt elkövetők még arra is betanítják a megkárosított ügyfeleket, hogy mit hazudjanak a valódi banki ügyintézőnek, ha a pénzintézet gyanúsnak találja a tranzakciót és ellenőrző hívást indít.
Épülnek a bástyák
A hazai bankok természetesen folyamatosan építik a védvonalakat. Az Erste a valós idejű csalófigyelő rendszere mellett jelenleg egy mesterséges intelligenciára épülő, öntanuló hálózatot fejleszt. A bank mobilalkalmazása szintén számos beépített funkcióval védi a pénzünket. A számlatulajdonosok szabadon állíthatják a tranzakciós limiteket, és azonnali értesítést kapnak minden adatmódosításról. A bankok emellett folyamatos tájékoztató kampányokkal, podcastokkal és célzott üzenetekkel igyekeznek felkészíteni a lakosságot a veszélyekre.
A Magyar Nemzeti Bank adatai megerősítik a probléma országos kiterjedését. A jegybank 2025 negyedik negyedévére vonatkozó tájékoztatója szerint az országban három hónap alatt összesen 5,6 milliárd forintot zsákmányoltak a kiberbűnözők.
A hazai eseteknél továbbra is az adathalászat vezeti a listát, a bűnözők tömegesen küldenek hamis csomagküldős vagy hatósági linkeket. Sokan bedőlnek az online piactereken terjedő átveréseknek, és rengetegen telepítenek gyanútlanul távoli hozzáférést biztosító programokat a saját telefonjukra a csalók utasítására. A támadási felület óriási, hiszen 2025 végén a hazai lakossági bankszámlák 87,7 százaléka már elérhető volt az interneten keresztül.
Van, hogy nincs mit tenni
A történet legfájdalmasabb pontja egyértelműen a felelősség kérdése. A jegybanki számok kíméletlenül rávilágítanak, hogy a sikeres csalások után az elveszített pénzt szinte minden esetben az ügyfél fizeti meg. A kártyás visszaéléseknél a károk 68,3 százaléka, az átutalásos eseteknél pedig a veszteség 89,8 százaléka a lakosságot terhelte az említett időszakban. A hitelintézetek ugyanis rendkívül nehezen tudnak segíteni olyankor, amikor a számlatulajdonos maga adja meg a titkos kódjait, saját maga hagyja jóvá a tranzakciót, vagy önként telepíti a kémprogramot a készülékére.
