Odaszóltak Magyar Péternek: a számok cáfolják, hogy összeszerelő üzem lenne Magyarország
Az új kormány eskütétele után Szalai Piroska élesen bírálta Magyar Péter gazdasági kijelentéseit. A képviselő közösségi oldalán kifejtette: a magyar gazdaság szerkezete az elmúlt másfél évtizedben jelentősen átalakult, amit a bérek felzárkózása és a high-tech foglalkoztatás aránya is alátámaszt. Úgy látja, a következő időszak kulcskérdése az lesz, milyen intézkedésekkel folytatja munkáját az új kabinet.
Az új kormány tagjainak eskütétele után azonnali munkakezdést sürgetett Szalai Piroska országgyűlési képviselő, aki közösségi oldalán reagált a gazdaság állapotáról szóló politikai vitákra is. Bejegyzésében külön kitért arra, hogy szerinte téves az a narratíva, amely Magyarországot továbbra is összeszerelő üzemként írja le.
Szalai Piroska: az uniós átlag felett vagyunk
A képviselő ezzel összefüggésben bírálta Magyar Péter megállapításait, mint mondta: ez a megközelítés elavult, a 2010 körüli állapotokat tükrözi, nem pedig a jelenlegi gazdasági szerkezetet. Állítása szerint az alacsonyabb bérszintre épülő összeszerelő tevékenységek jelentős része már elhagyta az országot, mivel a magyar munkaerő költsége ma már magasabb, mint ami ezeknek a beruházásoknak kedvezne.
Szalai Piroska szerint ezt a változást a bérdinamika is alátámasztja. Azt írta, míg 2010-ben a magyar átlagkereset nem érte el az Európai Unió átlagának felét, addig 2024-re már megközelítette annak kétharmadát. Hozzátette: a bérek növekedési üteme az elmúlt években meghaladta az uniós átlagot, és 2024-ben az egyik legnagyobb emelkedést mutatta a teljes munkaidős, egyedülálló munkavállalók nettó keresete alapján.
A képviselő szerint a gazdaság szerkezeti átalakulását jelzi az is, hogy a magas hozzáadott értékű tevékenységek aránya nőtt. Úgy látja, az összeszerelő kapacitások helyét egyre inkább technológiaintenzív ágazatok vették át, több vállalat kutatás-fejlesztési tevékenységet is Magyarországra hozott.
Ennek következményeként – érvelése szerint – a magyar munkaerőpiacon a high-tech szektorban foglalkoztatottak aránya az egyik legmagasabb Európában. Emellett kiemelte, hogy
- a teljes munkaidős foglalkoztatás aránya is kiemelkedő,
- miközben a túlképzettség aránya alacsony,
vagyis a munkavállalók nagy része a végzettségének megfelelő munkát végez. A politikus rámutatott: egy klasszikus összeszerelő gazdaságban ilyen szerkezetű munkaerőpiac nem alakul ki, ezért szerinte indokolt a gazdaság jelenlegi állapotának árnyaltabb megítélése.
Bejegyzése végén Szalai Piroska arra is kitért, hogy a kampányban megfogalmazott ígéretek után most a konkrét kormányzati lépések következnek. Mint írta, várakozással tekint az új kabinet intézkedései elé, ugyanakkor hangsúlyozta: az eddig elért gazdasági eredményeket meg kell őrizni.
A gazdasági vita egyik kulcspontja a bérek és az infláció alakulása lehet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH ) legfrissebb közlése szerint a bruttó átlagkereset 2025 végére már 650 ezer forint fölé emelkedett, éves alapon 10 százalék körüli növekedéssel, miközben az infláció fokozatosan visszatért az egy számjegyű tartományba. Az Eurostat adatai alapján vásárlóerő-paritáson a magyar bérszint az uniós átlag mintegy kétharmadát közelíti, ami érdemi felzárkózást jelez a 2010-es évek elejéhez képest.
Feszes munkaerőpiac, szűkülő tartalékok
A munkaerőpiaci mutatók szintén meghatározó érvek lehetnek a következő időszakban. A KSH munkaerő-felmérése szerint a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 74–75 százalék körül alakul, miközben a munkanélküliség 4 százalék közelében mozog. Ez uniós összevetésben is magas foglalkoztatottság, ugyanakkor azt is jelzi, hogy a gazdasági növekedés mozgástere egyre inkább a termelékenység növelésétől és a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek bővülésétől függ.
Szerkezetváltás: ipari súly, növekvő technológiai arány
A gazdaság szerkezete ugyanakkor továbbra is kettős képet mutat. A feldolgozóipar a GDP mintegy ötödét adja, ami régiós összevetésben magas arány, miközben az Eurostat szerint a high-tech és közepesen magas technológiai szintű ágazatokban foglalkoztatottak aránya 8-10 százalék körül alakul. A kutatás-fejlesztési ráfordítások GDP-arányosan 1,6–1,8 százalék között mozognak, ami még elmarad az uniós átlagtól, de emelkedő pályát jelez – vagyis a szerkezetváltás elindult, de még nem tekinthető lezártnak.
