Az elemző szerint van, amit még a Tisza-kormány sem lesz képes megváltoztatni a magyar gazdaságban – a mézeshetek után nagyon gyorsan jöhet a kijózanodás
Május 12-én hivatalosan is megalakult Magyar Péter kormánya, miután a miniszterek letették az esküjüket. Ezzel 16 év után új kabinet áll az ország élén, amely azonban egy sor olyan problémát is megörököl, amelyeknek elődje is elszenvedője volt. A Tisza-kormány első száz napjának a magyar gazdaságot érintő legnagyobb kihívásairól kérdeztük az elemzőt.
Az elemző szerint van, amit még a Tisza-kormány sem lesz képes megváltoztatni a magyar gazdaságban – a mézeshetek után nagyon gyorsan jöhet a kijózanodás
„Nagyon sok mindent el lehet tervezni, és meg is kell csinálni, valamit azonban nem lehet megváltoztatnia még egy új kormánynak sem, ez pedig a magyar gazdaság szerkezete” – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint az elődjéhez hasonlóan az új kormány előtt álló legnagyobb kihívás a külső környezet alakulása. Márpedig a külső környezet finoman szólva sem éppen kedvező.
Az elemző úgy látja, hogy hamarosan érkezhet egy olyan válság, amelynek igazából még nem ismerjük a méretét. Ezért könnyen lehet, hogy iszonyatos szembeszélben kell majd a gazdasági reformokról döntenie az új kormánynak az első száz napban.
Mindennek oka, hogy február 28-án kitört az iráni háború, és a perzsa állam lezárta a Hormuzi-szorost, ahol a világ olaj- és LNG-kereskedelmének ötöde halad át normál időkben. Emiatt az olajárak lassan két hónapja vannak 100 dollár fölött, és nagyon nem úgy tűnik, hogy az iráni háború egyhamar véget érhet. A szaúdi Aramco vezetője a hét elején nyilatkozott arról, hogy már csak pár hétre vagyunk attól, hogy kijelenthessük: 2027-től tud egyensúlyba kerülni az olajpiac.
A Nemzetközi Energiaügynökség vezetője, Fatih Birol nem véletlenül kongatja a vészharangot hetek óta, hogy a világgazdaság az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb energiaválságával nézhet szembe, ha nem nyílik meg azonnal Hormuzi-szoros. Tehát egyre inkább szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy tartós ellátási problémáról beszélhetünk, amelyben nemcsak az olajról van szó, hanem műtrágyáról, alumíniumról és egyéb alapanyagokról is.
Gyűlnek a viharfelhők, csak azt nem tudjuk, hogy mekkora vihar lesz. Amikor azonban megjönnek az első villámok, lesz majd nagy kapkodás
– fogalmazott az elemző.
Ennek ellenére a forint nagyon jól teljesít, a Tisza Párt megválasztása óta egymás után dönti meg a csúcsokat, jelenleg is ötéves mélypont közelében van az árfolyam az euróval és a dollárral szemben a bankközi devizapiacon. Virovácz ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy nemcsak a forint piacán, hanem globálisan is optimista a hangulat. Viszonylag ritkán fordul elő az, ami most egyszerre történik, nevezetesen hogy a Fed esetében kiárazták a kamatvágást, az EKB-tól már kamatemelést várnak, miközben a tőzsdéken bikapiac van. „Ez nonszensz” – jegyezte meg.
Felsejlik a 2022-es energiaválság réme
Virovácz szerint lehet, hogy hétről hétre érkeznek majd pozitív hírek az uniós forrásokról, és kitarthat a hurráoptimizmus, de előbb-utóbb meg fog érkezni az energiaválság hatása, és akkor megindul az infláció is. A legutóbbi, áprilisi inflációs adatban első látásra még alig volt nyoma: éves viszonylatban 2,1 százalék volt a fogyasztói árnövekedés, s már negyedik egymást követő hónapban tartózkodott a jegybank 3 százalékos célja alatt. Ami viszont aggodalomra ad okot, az a havi bázisú mutató. Ennek 0,2–0,3 százalék között kellene lennie ahhoz, hogy 3 százalék legyen az átlagos infláció, helyette 0,4 százalék volt.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy az előző kormány által meghozott állami intézkedések, mint az árrésstopok és a védett üzemanyagárak, védőhálót nyújtanak az inflációval szemben. Ráadásul a forint jelentős erősödése, amit az elmúlt időszakban láttunk, szintén tompítja az importon keresztül érkező hatásokat.
Szerintem lesznek még inflációs problémák, csak elfedik azok az intézkedések, amelyek mesterségesen alacsonyan tartják az inflációt
– véli az ING Bank elemzője.
Az igazi veszély persze, hogy megismétlődik-e a 2022-es energiaválság, ami akkor brutális, 25 százalék fölötti inflációt eredményezett Magyarországon, akkor nemcsak az olaj, hanem a gáz ára is kvázi felrobbant, ami a külkereskedelmi mérleg drasztikus romlásán keresztül a forintot is magával rántotta, és egy sor problémát okozott az Orbán-kormánynak, ami vélhetően közrejátszott abban, hogy elveszítette a 2026-os választást. Ennyire súlyos helyzettől talán nem kell tartani, de az energiaválság begyűrűzésétől igen.
Virovácz szerint egy ilyen típusú ársokk nem egy-két hónap alatt érkezik meg, hanem általában egy-két negyedév alatt.
A felszín alatt a másodkörös hatások ott vannak, és előbb-utóbb meg fognak jelenni, ahogy már az ázsiai térségben is kimutatható. Európában mindez elnyújtva történik, de így is látszik az eurózónás vagy a német inflációs adatban is, hogy valami megmozdult. Utóbbi áprilisban tovább gyorsult, 2,9 százalék volt az energiaárak elszállása miatt. A szakértő mindenesetre idén nem vár kamatvágást, úgy látja, hogy a mostani környezetben ez nem fog beleférni, vagy ha igen, akkor cipőkanállal az év végén.
Finanszírozható a költségvetés, ez a lényeg
A Tisza-kormány helyzetét nagyban megkönnyítené, ha jelentős költségvetési mozgástérrel rendelkezne, erről azonban finoman szólva sem beszélhetünk. Az Orbán-kormány áprilisban 3849,8 milliárd forintos hiánnyal adta át a kassza kulcsát, ami az éves módosított hiánycél 70,7 százaléka. Kármán András pénzügyminiszter a parlament költségvetési bizottságában egy belső minisztériumi feljegyzésre hivatkozva azt állította, hogy a GDP 6,8 százalékán áll a költségvetési hiány, ami jóval meghaladja a tavalyi 4,7 százalékot. Ezért azt tervezi, hogy augusztus végéig benyújtják a 2026-os költségvetés módosítását.
Ennek ellenére Virovácz Péter nem lát nagy problémát: amíg a piaci bizalom megvan az új kormány iránt, addig a költségvetést is lehet finanszírozni, és szerinte ez a lényeg.
Innentől kezdve a kormánynak egyetlen dolga van, éljen a bizalommal, és használja ki a helyzetet, hogy a piacok várnak. Ugyanis nem azt várják, hogy egy-két hónap alatt rázza gatyába a költségvetést, amely a Covid óta botladozik. Viszont időben el kell készíteni a makropályát, a hosszú távú előrejelzéseket és az euró bevezetésének forgatókönyvét, majd ezek mentén felvázolni a hosszú távú strukturális kiigazító lépéseket, amelyekkel a költségvetés is helyreállítható.
Senki nem várja, még a hitelminősítők sem, hogy az idei évben rendbe legyen téve a költségvetés. Ez egy maraton, nem sprint
– mondta az elemző, hozzátéve, hogy a fájdalmasabb lépések, amelyek népszerűségvesztéssel járnak a kormány számára, inkább 2027-től kezdődhetnek. Persze az sem véletlen, hogy a különadókat sem akarja azonnal kivezetni a kormány: Kapitány István a parlamenti meghallgatásán is azt mondta, hogy egyelőre maradnak.
Az idén sem lesz erőteljes a GDP-növekedés
Nagy kérdés, hogy sikerül-e idén helyreállítani a magyar gazdaság növekedését. Az elmúlt években ez nem sikerült, a GDP gyakorlatilag stagnált egészen 2026 első negyedévéig. Az év első három hónapjában megjött a régóta várt felpattanás:
- a GDP 1,7 százalékkal nőtt éves
- és 0,8 százalékkal havi bázison.
Virovácz Péter azonban az energiaválság miatt úgy véli, hogy mindez csak ideiglenes megpattanás volt. Azt várja, hogy a következő negyedévben az 1 százalék körüli növekedés lesz a jellemző, nem pedig a 2–3 százalék felé törés.
Az ING Bank az idén már csak 1,5 százalékos gazdasági növekedést vár az energiaárak emelkedése miatt. Az energiaárak esetében minden felfelé történő módosítás szépen faragja le a növekedési kilátásokat – mondta az elemző, aki szerint a legoptimistább forgatókönyv esetén is maximum 2 százalékos lehet az idei növekedés, de azt is megjegyezte, hogy „jelen pillanatban csak utasok vagyunk ebben a globális sztoriban”.
