Gyorsítás: jön az új csomag

Piactisztító és mindenképpen jó irányba ható intézkedés – vélekednek a lapunk által megkérdezett elemzők az építőipar gyorsítási programjának második csomagjáról, amelyet a tegnapi kormányülésen fogadtak el, s Bajnai Gordon miniszterelnök ismertette a kormányszóvivői tájékoztatón.

Mint ismert, a csomag kidolgozásáról már a gazdasági csúcson is szó esett, a kormánydöntés alapján azonban most úgy tűnik, még az idén életbe lépnek azok az intézkedések, amelyek tovább gyorsítják és egyszerűsítik az építésügyi eljárásokat. Az elfogadott intézkedéssorozat három döntési területnél eredményezhet majd komolyabb változást. Ezek egyike, hogy kiterjesztik a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokra vonatkozó könnyített szabályokat a magánberuházásokra is. Ennek azonban az lenne többek közt a feltétele, hogy legalább 10 milliárd forint teljes költségigényű, vagy legalább 250 új munkahely megteremtését biztosító beruházásról legyen szó.

„Veszélyesnek tartom ilyen széles körben kiterjeszteni a könnyített szabályozást, hiszen a magánberuházóknak egyébként sincs túlságosan megkötve a keze” – véli Petz Raymund, a GKI elemzője. Ezenkívül úgy véli, mindenképpen ösztönző hatással lehet az építőiparra a gyorsítási program második csomagja, hatását azonban csak 2-3 év múlva lehet érezni. A gyorsítási csomag második pillére az engedélyeztetés megkönnyítése, amely az elképzelések szerint a beruházások megvalósításának időbeli gyorsítását és az adminisztrációs terhek további csökkentését eredményezi. Az intézkedések között szerepel ugyanis az összevont építési engedélyezés általánossá tétele, az egyszerűsített építésügyi hatósági engedélytípus bevezetése és még a statisztikai tény- és adatközlés kiszélesítése is. A harmadik – és a szakértők szerint egyben legfontosabb – döntési terület a lánctartozások elleni fellépés, amelyre a kormány az úgynevezett Biztos kéz programot dolgozta ki. Ennek lényege, hogy egy köztes fedezetkezelő személyt vonnak be a kivitelezési folyamatba. Ez annyit jelent, hogy a beruházó és a kivitelező pénzügyi biztosítékként egy ügyvédnél vagy szervezetnél letétbe helyezi a beruházás fedezetét. Ezt teszi lehetővé ugyanis azt, hogy a végszámla teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult a vállalkozó, ha már kifizette alvállalkozóját. Erre égető szükség lenne, hiszen becslések alapján mintegy 250-500 milliárd forintnyi lánctartozás van jelen a magyar gazdaságban, amelyből mintegy 150-200 milliárd forintnyit az építőiparban realizáltak.

„A lánctartozás az építőipar egyik legnagyobb problémája, ezzel az intézkedéssel azonban jelentősen tisztulhatna a piac” – mondta el érdeklődésünkre Murányi Ákos, a Duna House vezető elemzője. Hozzátette, a gyorsítási program második csomagjától hasonlóan jó eredményeket várnak, mint elődjétől.

Mint ismert, az elmúlt évben a I. gyorsítási program keretében több mint 30 jogszabály módosult, amelyek 2008. szeptember 1-jével hatályba is léptek. Ezek eredményeképpen mintegy 30 százalékkal csökkent az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkák köre, egyszerűsödött a bejelentéshez kötött építészeti-műszaki dokumentáció tartalma, és csökkent a párhuzamos eljárások száma is. VG

- 1800 milliárd forintos építőipari beruházáscsomag elindítása

- 2009. április 1-jétől az uniós pályázatoknál, nyártól pedig minden állami beszerzésnél bevezetik a késedelmi kamatot

- 2009 vége: végrehajtják a II. gyorsító csomagot

- egységes elektronikus építésügyi nyilvántartási rendszer

- a tartozási lánc visszaszorítása

- az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása

Forrás: MeH

- 1800 milliárd forintos építőipari beruházáscsomag elindítása

- 2009. április 1-jétől az uniós pályázatoknál, nyártól pedig minden állami beszerzésnél bevezetik a késedelmi kamatot

- 2009 vége: végrehajtják a II. gyorsító csomagot

- egységes elektronikus építésügyi nyilvántartási rendszer

- a tartozási lánc visszaszorítása

- az építőipari beruházás résztvevői felelősségének további szigorítása

Forrás: MeH-->