Kínaiak bevásárlókörúton

A pekingi kormány az ország hatalmasra duzzadt valutatartalékainak felhasználásával segíti a kínai vállalatok külföldi terjeszkedését – jelentette ki Ven Csia-pao miniszterelnök. Bár az ázsiai óriás külföldre irányuló nem közvetlen pénzügyi beruházásainak összege a 2002-es 143 millió dollár után már tavaly is meghaladta a 40 milliárdot, a pekingi vezetés most először fogalmazta meg hivatalos célkitűzésként a hazai cégek globális szerepének erősítését. A kormányfő a kínai vállalatoknak a világszintű exportból kivett részesedésének növelését is a célok között említette.

A bejelentés azt követően hangzott el, hogy a jegybank múlt héten közzétett adatai szerint az ország valutatartalékainak összege június végén meghaladta a 2100 milliárd dollárt. Az állomány az év második negyedében közel 180 milliárddal bővült; a májusi, több mint 80 milliárd dolláros növekmény havi rekordot jelent.

Elemzők szerint a külföldi felvásárlások ösztönzése része lehet annak a stratégiának, amellyel Kína az amerikai dollártól való függését igyekszik mérsékelni; pénzügyi eszközök helyett hoszszú távú vállalati aktívákba fekteti tartalékai egy részét. Az állami irányítású kínai cégek a világgazdasági válság kitörése óta érezhetően növelték külföldi aktivitásukat, különösen az olaj- és nyersanyagszektorban. Az ország fejlesztési bankjának elnöke nemrég úgy nyilatkozott, Kínának a nyersanyagokban gazdag fejlődő országokra kell összpontosítania külföldi befektetéseinél.

Erre példa az a napokban véglegesített megállapodás, amelynek nyomán a CNOOC és a Sinopec energiacég 1,3 milliárd dollárért 20 százalékos részesedést szerezhet Angola partjainál, egy a tenger alatt lévő olajmezőben. A Sinopec júniusban egyezett meg a nyugat-afrikai és iraki olajmezőkkel rendelkező svájci Addax Petroleum felvásárlásáról. A 7,2 milliárd dolláros ügylet világossá tette, Kína nem sajnálja a pénzt céljai elérésére: elemzők szerint az ajánlott ár 135 százalékos prémiumot tartalmazhat a befektetés piaci értékhez képest.

Peking persze távolról sem ragaszkodik a fejlődő térséghez, főleg, ha nyersanyagéhségének kielégítéséről van szó. A China Investment Corp. (CIC) állami befektetési alap a hónap elején 1,7 milliárd dollárd fektetett a Teck Resources kanadai bányaipari cégbe, miután júniusban a Wuhan Iron and Steel kötött meg egy 240 millió dolláros alkut québeci vasérc kitermelésére a Consolidated Thomson vállalattal.

A kínai bányaipari beruházások legfontosabb terepe azonban Ausztrália. Ez év februárja óta három ottani bányavállalatban szerzett többségi részesedést kínai cég. A terjeszkedést látva már politikai félelmek is kísérték Ausztráliában azokat a végül piaci okok miatt meghiúsult terveket, amelyek szerint a Chinalco 19,5 milliárd dollárért vásárolta volna meg a Rio Tinto egy részét. És bár a két ország kapcsolatait alaposan megtépázták a kudarcot követő kínai vádaskodások és letartóztatások, egy nyugat-ausztráliai cink- és ólombánya megvásárlásáról továbbra is folynak a tárgyalások.
FT, Reuters, BBC, The Wall Street Journal, CBC, The Australian

Kína kedvelt nyugat-európai befektetési terepe a londoni tőzsde, ahol a valutatartalékok nagy részét kezelő intézmény (Safe) számos cég papírjából vásárolt be, így részesedése van a BP olajtársaságban is, a Tescóban pedig a CIC rendelkezik 0,5 százalékos tulajdoni hányaddal. A GM európai részlegére, az Opelre ugyancsak van kínai érdeklődő.

A Beijing Automotive (BAIC) ajánlatainak részletei nem ismertek, de sajtóértesülések szerint 660 millió eurót kínál a cég 51 százalékáért.

A német kormánytól pedig állítólag a többi ajánlattevőhöz képest jóval alacsonyabb összegű, 2,6 milliárd eurós hitelgaranciát vár; ez akár Peking nyíltan nem jelzett támogatását is jelentheti az ügylethez.

Kína kedvelt nyugat-európai befektetési terepe a londoni tőzsde, ahol a valutatartalékok nagy részét kezelő intézmény (Safe) számos cég papírjából vásárolt be, így részesedése van a BP olajtársaságban is, a Tescóban pedig a CIC rendelkezik 0,5 százalékos tulajdoni hányaddal. A GM európai részlegére, az Opelre ugyancsak van kínai érdeklődő.

A Beijing Automotive (BAIC) ajánlatainak részletei nem ismertek, de sajtóértesülések szerint 660 millió eurót kínál a cég 51 százalékáért.

A német kormánytól pedig állítólag a többi ajánlattevőhöz képest jóval alacsonyabb összegű, 2,6 milliárd eurós hitelgaranciát vár; ez akár Peking nyíltan nem jelzett támogatását is jelentheti az ügylethez. -->