Mellékesek a gazdasági szempontok a sztráda-építéseknél

Az ellenőrzött autópálya szakaszok megépítésének költsége 270,9 Mrd Ft-ot tett ki, amelyet közvetlen költségvetési juttatásból, állami kezességvállalás mellett felvett hitelből és európai uniós forrásból finanszíroztak.

A gyorsforgalmi közúthálózat közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló törvény (Aptv.) szerint 2004-tól 2007 végéig összesen 687 km gyorsforgalmi útszakaszt kellett átadni és forgalomba helyezni. A jelen ellenőrzéssel érintett 10 gyorsforgalmi útszakaszból 4 szakasz forgalomba helyezését az Aptv. 2006. év végére, 6 szakaszét 2007. év végére írta elő. A 2004 és 2007 között, valamint a 2008-ban átadott összesen 489,2 km gyorsforgalmi út 71,1%-os teljesítést jelent.

Az ellenőrzött beruházásoknál – a 2006-ban és 2007-ben befejezett autópálya be-ruházásokhoz hasonlóan – a gazdaságossági szempontok nem kaptak prioritást. Az állami beruházásokra vonatkozó gazdaságossági és az állami beruházókkal szembeni követelményeket jogszabály nem rögzíti, ilyeneket a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium (GKM, KHEM) sem határozott meg.

Az ellenőrzéseink során évről-évre, visszatérően hiányoljuk, hogy az autópálya építések megkezdése előtt nincs olyan előzetes költségbecslés, árkalkuláció, amely részletes egységár elemzésen alapszik.

A beruházások kivitelezéséhez a NIF Zrt. a korábbi kivitelezői árakon alapuló mérnökárat készíttetett, amelyek a kivitelezők kockázati felárait is tartalmazták, ezért az erre alapozott becslés nem mutatta egy-egy szakasz reális költségét. A beruházásoknál általános gyakorlat volt a nyomvonalváltozatok között a környezetvédelmi szempontokon alapuló választás.

A környezetvédelmi hatástanulmányok gazdasági szempontú értékelést nem tartalmaztak, a szakhatóságok határozataikat az átfogó nemzetgazdasági következmények mérlegelése nélkül hozták meg, mivel a jelenlegi szabályozás nem rendelkezik az előkészítő döntések költség-következményeinek, a közpénzek hatékony felhasználásának költségbecslésen alapuló értékeléséről.

Az autópálya beruházásokat gazdaságossági, hatékonysági, eredményességi mutatók alapján a NIF Zrt. nem értékelte, ilyen elvárást a GKM (KHEM) sem írt elő. Az ellenőrzés során meghatározott hatékonysági mutató (átlagos napi forgalom/1 km-re jutó kivitelezési ráfordítás) alapján az M0 autópálya keleti szektor volt a leghatékonyabb fejlesztés, a legalacsonyabb hatékonyságú pedig az M0 északi szektor (Északi Duna-híd).

A mutató arra világít rá, hogy az északi Duna híd beruházás hosszú távú hasznosulását a forgalmi kapcsolatának bővítése, azaz az M0-ás körgyűrű teljes kiépülése biztosíthatja. Két autópálya szakasznál (M0 északi szektor, M0 keleti szektor) volt tapasztalható folyamatos egyeztetési kényszer, a kiadott engedélyek megfellebbezése, az önkormányzatok és a civil szervezetek általi bírósági eljárások kezdeményezése, a meghozott ítéletek ismételt megfellebbezése.

A Budapest környéki szakasznál (M0 észak, M0 kelet, M6) az érintett önkormányzatok az építési engedélyekhez való hozzájárulásuk kiadásánál több mint tízmilliárd Ft-os többletkiadásokat okozó fejlesztési igényeket támasztottak.

A gyorsforgalmi utak fejlesztésére vonatkozó jogszabályok nem írták elő olyan közlekedésfejlesztési koncepció készítését, amelyet az adott térségre vonatkozóan a beruházás előkészítésének szakaszában az önkormányzatokkal, civil szervezetekkel koordináltan alakítanának ki, és az érintettekre kötelezettségeket, illetve a közérdekre való tekintettel változtatási tilalmat tartalmaz.

Az ellenőrzés megállapításai alapján javasoltuk, hogy a Kormány kezdeményezze az Aptv. módosítását annak érdekében, hogy a törvény írja elő a gyorsforgalmi útfejlesztések megvalósítása előtt költséghaszon-elemzés készítését. Vizsgálja meg – a gyorsforgalmi utak építésének közérdekűségére való tekintettel – a szakhatósági, önkormányzati, civil szervezeti igények központi, koordinált módon való kezelésének lehetőségét, az ehhez rendelhető olyan eszközrendszert, ami az idő- és költség-hatásokat kezeli.

A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek javasoltuk, hogy követelje meg a NIF Zrt.-től, hogy az autópálya beruházások előkészítése során készítsen előzetes költségkalkulációt. Alakítsa ki az autópálya beruházások értékelési rendszerét hatékonysági, eredményességi és gazdaságossági mutatók alapján, alkalmaztassa azt a tervezési és vezetési folyamatokban és az ezek alapján meghozott intézkedések hasznosulását évente beszámoló keretében értékelje.

Intézkedjen a NIF Zrt.-nél annak érdekében, hogy a társaság közvetlenül ellenőrizze a kivitelezők és a Mérnök szervezetek tevékenységét a beruházások lebonyolítása alatt. Az ügyvédi irodákkal megkötött szerződésekben írjon elő teljesítési határidőt, az ügyvédi késedelemre szankciót, valamint követelje meg a szerződés szerinti beszámolók teljesítését.

Szabályozza a szerződéses feltételekben rögzített előre nem látható fizikai akadályok esetén az igazolt költségeket (azok tartalmát, számítási módját stb.) és a határidő hosszabbítás során figyelembe vehető időszakot.