Május–júliusban 9,7 százalékos munkanélküliségi rátát mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ez tavasz óta néhány tized százalékpontos le-fel mozgásnak felel meg. Ha azonban a szezonális munkák beindulását is számításba vesszük, akkor már kevésbé kedvező a kép. Ősszel ez alapján újabb emelkedési hullám következhet.
Az időszakban a 15–64 éves népesség 61,8 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon. Az aktivitás tehát a korábbi évekkel ellentétben most az elbocsátások ellenére sem csökken, ez azt mutatja, hogy kevésbé tudnak korai nyugdíjazásba menekülni az állásukat elveszítők.
Ez pedig segíthet majd a kilábalás időszakában, ha addig is fennmarad a szabad munkaerő-kapacitás. A 15–64 éves foglalkoztatottak létszáma 2009. május–júliusban átlagosan 3,779 millió volt, 83 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanélküliek 407 ezren voltak, 92 ezer fővel többen az egy esztendővel azelőttinél. A munkanélküliségi ráta 2,2 százalékponttal haladta meg a tavalyi azonos időszakit.
Nemzetközi összehasonlításban egyre romlik hazánk pozíciója; évekig átlag alatti állástalansággal büszkélkedhettünk, de ez az utóbbi egy évre már nem érvényes. Az statisztikai hivatala, az Eurostat által kiadott harmonizált munkanélküliségi ráta júniusban a régi tagállamokban 9, a teljes EU-ban 8,8 százalék volt, szemben a magyar 10 százalékkal.
A fiatalok amúgy is hátrányos munkaerő-piaci helyzetén arányaiban sokkal inkább rontott a válság. A munkanélküliek 18,9 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelen lévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,5 százalékos munkanélküliségi ráta 6,2 százalékponttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Az állástalanok 42,6 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást.
