Elkezdődött a számháború
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA munkáltatói oldal 73 ezer forintos minimálbért javasol a jövő évre – hangzott el a várva várt ajánlat az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára ugyanakkor hangsúlyozta: a garantált bérminimum – vagyis a szakmunkás-minimálbér – intézményét fenn kell tartani, de szó sem lehet a jelenlegi 87 ezer forintos összeg jövő évi emeléséről.
A munkavállalói oldal a hirtelen jött ajánlatra 78 ezer forintos minimálbér-javaslattal válaszolt, és ragaszkodott a garantált bérminimum emeléséhez is. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint a munkáltatók javaslatában szereplő „nullaszázalékos” növelés ez utóbbi jövedelemforma esetében semmiképp sem lehet a tárgyalások alapja.
A kormányzati oldal most csak asszisztálni tudott a bértárgyalások újabb fordulójához. Egyelőre arra kérték a feleket, hogy próbálják meg megőrizni legalább a bérek reálértékét. A kormány számításai szerint 4,1 százalékos jövő évi várható infláció mellett a változatlan vásárlóerőt a minimálbér esetében 73 400 forintra történő emeléssel lehetne elérni, a garantált bérminimumnál pedig ugyanez 91 ezer forintos havi jövedelemmel érhető el.
Az összegek tekintetében ugyan csak kismértékben közeledtek az álláspontok, a bérmegállapodás „szentháromságában” azonban kivétel nélkül egyetértettek a felek. Ennek értelmében mind az érdekképviseletek, mind a kormányzati oldal arra törekednek, hogy a bérmegállapodás keretében a minimális bérről, a garantált bérminimumról – amely a minimálbér 1,22-szorosa – és a bérajánlásról együttesen állapodjanak meg. Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a legutóbbi OÉT-ülésen éppen ezért arra hívta fel a munkavállalói oldal figyelmét, hogy a jövő évi GDP várhatóan negatív nulla lesz, így nehéz lesz a közvéleménnyel megértetni, hogy az OÉT bérmegállapodása miért javasol reálkereset-növekedést.
Ugyancsak a pénteki OÉT-ülésen került napirendre a magánnyugdíjról szóló törvényjavaslat, amelyben szintén nem sikerült teljes mértékben egyetértenie a feleknek. Végh Szabolcs, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárának elmondása szerint a kilátásba helyezett változtatások – amelyek a tervek szerint nagyobb biztonságot nyújtanának az ügyfeleknek – 2013-tól lépnének életbe. A módosítások többek között lehetővé tennék a járadékszolgáltatást is. HM
A magánnyugdíjrendszer fejlesztése (javaslatok az OÉT előtt)
- A rendszer szereplői a továbbiakban a pénztártagok, a magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok és a magán-nyugdíjjáradékszolgáltató intézmények lennének- A döntési felelősséget a jövőben a tulajdonos viselné, és nem háríthatná át azt a tagokra
- Az intézmény képes lenne járadékszolgáltatásra is
- A Pénztárak Garancia Alapja mellett szavatolótőke, világos döntési kompetenciák, valamint átlátható felelősségi viszonyok lépnének életbe
- A döntési felelősséget a jövőben a tulajdonos viselné, és nem háríthatná át azt a tagokra
- Az intézmény képes lenne járadékszolgáltatásra is
- A Pénztárak Garancia Alapja mellett szavatolótőke, világos döntési kompetenciák, valamint átlátható felelősségi viszonyok lépnének életbe-->
