Paranoia és orosz kísértet Magyarországon
A Los Angeles Times "Magyarország cikkcakkozik Oroszország tekintetében" címmel közöl elemzést a hazai közállapotokról. Eszerint Oroszország kísértetként van jelen a hazai politikai életben. A politikai örökség paranoiás állapotot idéz elő egyesekben, míg az olaj és gáz készletek félelmet keltenek. A szovjet birodalom bukásával Oroszország lassan kiépítette modern üzleti pozícióit volt szövetségesei körében. Egyesek aggodalommal és ellenségességgel reagáltak a közeledésre, míg mások szorosabb együttműködést alakítottak ki Moszkvával.
A lap megfogalmazása szerint Magyarország helyzete nem ilyen egyértelmű. A politikai életet vegyes impulzusok irányítják, közeledéstől a visszahőkölésig. Oroszország gazdasági nagyhatalom, ráadásul a lakosság jó része kiábrándult, miután rájött, hogy az Európai Unió nem biztosítja a vágyott gazdagságot.
Oroszország a politikai játszma része lett, a lap kiemeli, hogy Orbán Viktor arra figyelmeztet: Magyarországnak nem szabad a Gazprom legvidámabb barakkjává válnia. Ma Oroszország nem tankok, hanem zavaros üzleti ügyek formájába jelent fenyegetést. A Los Angeles Times megfogalmazása szerint idén egy homályos hátterű, a Kremlinnel kapcsolatban álló cég 20 százalékot vásárolt a Molból, míg a Malév irányításában az Aeroflot is részt vesz.
Ezt lehet egyszerű készpénz elhelyezésnek, befektetésnek tekinteni vagy pedig gonosz manővernek, amellyel Oroszország igyekszik visszaszerezni politika hatalmát a térségben.
Néhány ország erőteljesen visszautasította az orosz befektetőket, Magyarország viszont élt az ajánlatokkal. A lap kiemeli, hogy Budapest mind a Nabucco, mind a Déli Áramlat gázprojekteket támogatja, hogy időt és profitot szerezzen a középen maradással. Az elemzés Kiszelly Zoltán politológus megszólalásával végződik, eszerint jó, ha Oroszország a szövetségesünk, de legjobb, ha messze van tőlünk.
