BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Ismeretlen uniós pénzalap

A gazdasági válság láthatóan növelte a tömeges leépítésekkel kapcsolatos munkaerő-piaci intézkedések támogatására létrehozott Európai Globalizációs Alap (EGA) iránti érdeklődést az EU-ban. November végéig azonban az Európai Bizottság még így is csak 34 tagállami kérvényt kapott a 2007 eleje óta működő alap forrásainak igénybevételére. Az eredetileg nem válságkezelésre, hanem a globalizáció miatti szerkezeti változásokhoz való alkalmazkodás segítésére létrehozott alapból 2009 júliusától (májusig visszamenő hatállyal) könnyített feltételekkel lehet támogatást igényelni.

Az EGA tömeges elbocsátások esetén ad segítséget a tagállamoknak azért, hogy az állásukat veszített dolgozók újbóli elhelyezkedésének esélyeit növelhessék. Az alapból hangsúlyozottan csak aktív munkaerő-piaci intézkedésekhez adható hozzájárulás; a tavalyi év tapasztalatai alapján a forrásokat a tagállamok főként az álláskereséshez adott támogatások finanszírozására, képzésekre és a foglalkoztatást előmozdító ösztönzőkre költötték.

A válság miatti könnyítések részeként a támogatási jogosultság határát 500 főre vitték le; korábban csak a legalább 1000 fő elbocsátásával járó leépítések esetén lehetett uniós segítséget igényelni. A tömeges elbocsátást ebben az esetben úgy kell értelmezni, hogy vagy egyetlen vállalat, illetve annak beszállítói/vásárlói bocsátanak el legalább 500 főt, vagy egy ágazaton belül veszíti el a munkáját ennyi ember kilenc hónap alatt egy régióban, illetve két, egymással határos régióban.

További könnyítésként tizenkettőről 24 hónapra meghosszabbították a finanszírozott program végrehajtásának maximális időtartamát, az uniós támogatás arányát pedig ideiglenesen (2011 végéig) 50-ről 65 százalékra emelték (a fennmaradó hányadot a kormányoknak kell biztosítaniuk). A leépítések okára vonatkozó kritériumot úgy enyhítették, hogy a 2010 végéig beérkező kérelmek esetén a válság áldozatai mindenképpen jogosultak legyenek a segítségre.

Az alapból évi 500 millió eurós támogatás adható, ám ezt a keretet a tagállamok még most sem használják ki: 2007 januárja és 2009 novembere között összesen is csak 226 millió eurót igényeltek 41 ezer állását vesztett munkavállaló támogatására. A tavaly beadott öt kérelem (Olaszország, Spanyolország és Litvánia részéről) mindössze 21 millió euróról szólt.

A tavalyi év vonatkozásában ráadásul nemcsak a kérelmek, hanem a támogatások megítélése terén sem lehet nagyüzemről beszélni. A 2007-es beadvány alapján született öt (Olaszországot, Portugáliát és Máltát érintő), valamint a már 2008 végéig elbírált három az évi kérelem nyomán meghozott döntés összesen 49 millió euró kifizetését tette lehetővé. Az adható éves keret 10 százalékát sem elérő összegből öt tagállam nem egészen 10 ezer elbocsátott dolgozója kaphat segítséget.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott kérelmek száma az idén azonban már látványosan emelkedett. Az év közepi könnyítéstől november végéig 11 ügyben született pozitív döntés közel 59 millió euró értékben. Az idei legnagyobb összegű támogatást szeptemberben jelentette be José Manuel Barroso, a brüsszeli testület elnöke: Írországban a Dell számítástechnikai cég, illetve helyi beszállítóinak 2400 elbocsátott alkalmazottja részesülhet 14,8 millió eurós uniós segítségben. Az ír kormány hozzájárulásával összesen 23 millió eurót fordíthatnak karrier-tanácsadásra, képzésre, ösztöndíjakra, gyakornoki programokra vagy éppen az önfoglalkoztatóvá válás támogatására.

Ugyancsak tízmillió eurós nagyságrendben számíthat segítségre a bizottság októberi jóváhagyó döntése nyomán a Volvo leépítései miatt Svédország. Az autóipari visszaesés közel 4700 állás megszűnésével járt a Volvónál és beszállítóinál; közülük 1500-an lehetnek jogosultak a 9,8 millió eurós uniós támogatásra. A kormányzati hozzájárulással 15 millió eurós program az írországihoz hasonló intézkedéseket finanszíroz majd, kiegészülve egy „generációs váltás” elnevezésű újítással.

Az Európai Bizottság által megítélt összegek kifizetéséhez a tagállamok és az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges; utóbbi testület a svéd kérelemről éppen egy hét múlva dönt. Az uniós törvényhozás plenáris ülésének napirendjén aznap két másik, az EGA-t érintő ügy is szerepel majd: ugyancsak az autóiparban végrehajtott tömeges leépítések miatt Ausztria 5,7 millió, egy építőipari vállalat elbocsátásai nyomán Hollandia pedig 386 ezer euró uniós forrást remél.


Magyar kérelem a GE miatt

Magyarország a GE Hungary Kft. jövőre várható nagyarányú létszámleépítésének kezeléséhez kívánja első ízben igénybe venni az EGA forrását. Korábban nem volt olyan csoportos létszámleépítés, amelynek kezeléséhez indokolt lett volna az alap támogatását kérelmezni – tájékoztatta lapunkat a szociális és munkaügyi minisztérium. A tárca közlése szerint a világgazdasági válság bekövetkezte óta eddig mindössze egy esetben történt 1000 főt meghaladó létszámleépítés (az Index gyűjtésében viszont három ilyen intézkedés is szerepel, lásd táblázatunkat az eltérés talán arra vezet-hető vissza, hogy egyes cégek bérelt munkaerőtől váltak meg). Akkor azért nem fordultak a globalizációs alaphoz, mert a legtöbb elbocsátott külföldi állampolgár volt. Az 1000 fős határ leszállítása mindenesetre a minisztérium szerint is megteremtette a lehetőségét annak, hogy Magyarország szükség esetén igénybe vehesse az EGA támogatását.

A segítségre szoruló ágazatok

(az EGA-hoz eddig beérkezett összes kérelem alapján, a benyújtó országokkal)

- autógyártás (Francia-, Spa-nyol-, Német-, Svédország, Portugália, Ausztria)

- textilipar (Olasz-, Spanyolország, Málta, Litvánia, Portugália, Belgium)

- mobiltávközlés (Finnország, Németország)

- háztartási gépek (Olaszország)

- számítástechnika (Írország)

- elektronika (Dánia, Litvánia)

- repülőgép-karbantartás és -szerelés (Írország)

- kristályüveggyártás (Írország)

- kerámiagyártás (Spanyolország)

- építőipar (Hollandia, Litvánia, Spanyolország)

- bútorgyártás (Litvánia)

Forrás: VG-gyűjtés

- autógyártás (Francia-, Spa-nyol-, Német-, Svédország, Portugália, Ausztria)

- textilipar (Olasz-, Spanyolország, Málta, Litvánia, Portugália, Belgium)

- mobiltávközlés (Finnország, Németország)

- háztartási gépek (Olaszország)

- számítástechnika (Írország)

- elektronika (Dánia, Litvánia)

- repülőgép-karbantartás és -szerelés (Írország)

- kristályüveggyártás (Írország)

- kerámiagyártás (Spanyolország)

- építőipar (Hollandia, Litvánia, Spanyolország)

- bútorgyártás (Litvánia)

Forrás: VG-gyűjtés-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek