BUX 43,528.08
+1.15%
BUMIX 3,814.2
+0.49%
CETOP20 1,856.7
-0.27%
OTP 9,212
+2.63%
KPACK 3,100
0.00%
+3.06%
+1.90%
+1.16%
+0.98%
ZWACK 17,250
-1.43%
0.00%
ANY 1,560
0.00%
RABA 1,125
-0.44%
-1.42%
+0.31%
0.00%
-1.42%
-1.31%
+2.89%
0.00%
0.00%
-0.06%
OTT1 149.2
0.00%
+3.21%
MOL 2,916
+1.04%
+0.39%
ALTEO 3,020
+2.37%
0.00%
+0.78%
0.00%
0.00%
+0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
+1.65%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
+3.42%
-0.41%
-1.96%
0.00%
+1.13%
+4.63%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
-1.40%
NAP 1,200
+0.84%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Kicentizett megállapodás

ZÁRSZÓ. A minimálbér 73 500 forint, a garantált bérminimum összege 89 500 forint lesz január 1-jétől, a nettó kereseteket pedig reálértéken tartják – állapodtak meg a szociális partnerek az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén. A háromoldalú szerződésben ugyanakkor a munkáltatói oldal hat szervezete jelezte egyet nem értését, véleményükkel azonban nem kívánják akadályozni a megállapodást.

Rögös út vezetett azonban idáig, kezdve ott, hogy a szociális partnerek másfél órás egyeztetés után még igen messze jártak a megállapodástól. A munkáltatói oldal ugyanis a 73 500 forintos minimálbér mellé 89 ezer forintos garantált bérminimumot – vagyis szakmunkás-minimálbért – ajánlott a jövő évre. Ez utóbbi összeg azonban nem teljesítette volna a kormányzati célkitűzést, nevezetesen, hogy a bérek őrizzék meg a reálértéküket, ehhez 90 800 forintra lett volna szükség. Ez azonban kivágta a biztosítékot a munkáltatói oldalnál: megítélésük szerint ugyanis a garantált bérminimum emelésével gazdasági teljesítmény nélküli bérfejlesztést hoznának létre. Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének elnöke így arra kérte a feleket, csökkentsék azt a különbséget, amely a minimálbér és a garantált bérminimum között van. Ebből természetesen parázs vita alakult ki: a kormányzati oldal szerint a két bér közötti 122 százalékos különbséggel tudják azt az üzenetet közvetíteni a munkaerőpiacon, hogy fontos helye van a szakmunká-soknak a gazdaságban.

A vitát újbóli, zárt ajtós tárgyalás követte, amely nem hozott megállapodást. A munkáltatói oldal tartotta 73 500, illetve 89 ezer forintos ajánlatát, a munkavállalói oldal pedig új elemmel tarkította a palettát: a szakmunkás-minimálbérek kétlépcsős emelését javasolták a feleknek. Ennek értelmében január 1-jétől 88 500 forint, míg július 1-jétől 90 ezer forint lett volna a legkisebb szakmunkásbér. Ezzel sem értett egyet a munkáltatói oldal, így a tárgyalás berekesztését kezdeményezték. Ezt azonban a kormányzati oldal nem hagyta annyiban: Csizmár Gábor államtitkár először csak az oldalak elnökeivel és szóvivőivel, majd a többi érdek-képviseleti taggal ült le tárgyalni zárt ajtók mögött. A közvetítői szerep azonban meghozta gyümölcsét: Csizmár Gábor szerint a megállapodás tervezhetőséget és stabilitást hoz jövőre a munkáltatóknak és a munkavállalóknak egyaránt.


Felmérés. A Hewitt felmérése szerint jövő évre átlagosan 4,4 százalékos fizetésemelést terveznek a hazai vállalatok, legfeljebb a felső vezetők havi fixe emelkedhet közel öt százalékkal. Csakhogy mindez csalóka, mivel a 2009-es keresetnövelési tervek is meghiúsultak. Ugyanis az átlagosan tervezett béremelés 6,7 százalék volt, míg a megvalósult emelés alig érte el a három százalékot. A felmérés, amely több mint száz, átlagosan 19,7 milliárd forintos éves árbevételű vállalatot térképezett fel, rávilágított: 2010 első fél évében is költségtudatos intézkedésekre készülnek a vállalatok, több mint 60 százalékuk továbbra is létszámstopot tart életben, és közel 40 százalékuk tervezi a javadalmazási stratégia átalakítását. Ha a jelenlegi arányokat nézzük, itthon a felső vezetői fizetések kevesebb mint 60 százalékát kapja átlagosan a középvezetői réteg, míg a szakértői munkakörökben körülbelül annak 15 százalékát viszik haza. A fizikai munkakörökben ugyanez az arány alig éri el a 6 százalékot. Vajon a vezetők mi alapján differenciálnak és hogyan határozzák meg a fizetéseket egy adott munkakörben? A vállalatok 40 százaléka a saját iparágában jellemző bérszínvonalhoz méri saját fizetéseit, míg tízből két vállalat egy bizonyos földrajzi terület bérét tekinti mércének. Tíz további vállalatból kettő egyéb, speciális tényezőket vesz figyelembe, mint például a vállalatcsoport irányelveit, és kettőre nem jellemző, hogy figyelemmel kísérné a munkakörök béreit, vagy ha igen, általánosságban teszi azt – hangsúlyozta Makrai Fanni, a Hewitt budapesti irodájának javadalmazási tanácsadója. (Bővebben a manager magazin legfrissebb számában.)




Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek