Jean-Claude Trichet figyelmeztetésének a hitelminősítő cégek bejelentései is nyomatékot adtak: a Fitch BBB pluszra rontotta a görög állampapírok besorolását, az S&P pedig negatív kilátásúra változtatta az A mínusz besorolást. Mindkét cég a középtávú fiskális és makrogazdasági kilátások bizonytalanságával és a pénzügyi rendszer, illetve a kormányzat „gyenge hitelességével” magyarázta döntését.

A döntéshozókat és elemzőket nem győzte meg a nemrég hivatalba lépett balközép görög kormány jövő évi büdzsétervezete, amelynek értelmében az idén várható 12,7-ről 9,1 százalékra mérséklődne a GDP-arányos államháztartási hiány. Egyrészt bizonytalannak tűnik a cél elérése (kiadáscsökkentések helyett ugyanis főként adóemelésekre épít a kabinet), másrészt kérdéses, hogy Jorgosz Papandreu miniszterelnök hajlandó lesz-e felvállalni a további csökkentéshez szükséges szerkezeti reformokat.

Márpedig a görög államháztartás hiánya a GDP 135 százalékához közelít, és az idei 60 milliárd után jövőre további 55 milliárd euró kötvény kibocsátására kényszerülhet Athén. A növekvő piaci felárak miatt ehhez szükség lehet az EU vagy az IMF támogatására, ám ha Brüsszel nem tartja jónak a stabilizációs intézkedéseket, akkor segítség helyett akár bírságot is kiszabhat. A Financial Times szerint euróövezeti tagság nélkül államcsőd várna Görögországra. VG

Zavargások

A napok óta tartó utcai zavargások is rontják az üzleti környezetet Görögországban. A 15 éves Alekszisz Grigoropulosz megölésének évfordulóján rendezett emlékmenetek összecsapásokká fajultak anarchista csoportok és a rohamrendőrség között.