Hasonló keresletcsökkenés utoljára a Bokros-csomag idején volt, az okok ezúttal azonban összetettebbek. A reálkereset csökkenése ugyan kisebb mértékű, éves átlagban 3 százalék körüli volt, de az elmúlt években összességében nem bővült a lakosság jövedelme. Emellett a vásárlásokat korábban fűtő áruhitelezés is hirtelen megdrágult, illetve korlátozott lett. Az általános válsághangulatban a várakozások is igen borúsak lettek, s bár tavasszal volt e téren a mélypont, még mindig inkább a peszszimizmus jellemző. Emellett még az évközi áfa- és jövedékiadó-emelés által okozott árnövekedés is szerepet játszott a kereslet csökkenésében, még ha a drágulás el is maradt a várt mértékűtől.
Az élelmiszerüzletekben valamivel az átlag alatti, 6,6 százalékos volt a tizenkét havi forgalomesés novemberben, és az első tizenegy hónap átlagában is valamivel kisebb volt a zsugorodás az átlagosnál. Az üzemanyagokat kivéve minden termékcsoport iránt visszafogottabbá vált a kereslet.
Az iparcikkeknél volt a legnagyobb, két számjegyű viszszaesés, de a bútorok és építőanyagok terén is majdnem ugyanekkora volt a zsugorodás. Ezeknél a termékeknél volt a leginkább jellemző a hitelre történő vásárlás, emellett itt a legegyszerűbb elhalasztani a vásárlásokat. Mindez fokozottan érvényes az autókereskedőkre, akik a válság legnagyobb veszteseinek számítanak. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásainak csökkenése az év első tizenegy hónapjában 40,7, novemberben 46,4 százalékot tett ki. BD
