Brüsszel egy hasonló jogvitában egyszer már pert nyert az Európai Bíróságon az uniós közalkalmazottak juttatásait sokalló tagállamokkal szemben - igaz, ez az eset még 1973-ban történt.
A bizottság gyorsított eljárást kért annak érdekében, hogy az Európai Bizottság minél hamarabb kimondhassa a Tanács döntésének megsemmisítését. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozta a biztosok egyhangú szavazatával meghozott döntés szigorúan jogi jellegét – emlékeztet az EUobserver.
Kizárólag a már korábban lefektetett szabályok betartatásáról van szó, és nem politikai indíttatású lépésről – fogalmazott az egyik bizottsági szóvivő. Jóllehet a 27 tagállam közül csupán húsz támogatta, hogy 3,7 helyett 1,85 százalék legyen az emelés, a bizottsági per a Tanács egészére, vagyis a maradék hét tagállamra is vonatkozik.
Az uniós tisztviselők éves fizetésemelése automatikus mechanizmusnak számít azon 2004-es megállapodás értelmében, amelyet a tagállamok kötöttek egymással. Az emelés bázisát a nyolc leggazdagabb tagállam közalkalmazottainak előző évi átlagkeresete képezi. A fizetések 2009-ben 2550 és 18 ezer euró között mozogtak beosztástól függően.
Az idei emelés első sorban a gazdasági válsággal előállt rendkívüli helyzet miatt került a kritikák kereszttüzébe. Nagy-Britannia, Németország és más tagállamok szerint a fizetések nagy mértékű növelése rossz üzenet lenne a pénzügyi nehézséggel küszködő uniós polgárok irányában. Éppen a válságos időkben fontos, hogy a politikusok érzékenységet mutassanak a társadalmi gondok irányában – fogalmazott a berlini kabinet egyik szóvivője a Spiegel Online-nak.
Érdekes vetülete a problémának ráadásul az is, hogy az emelésnél szigorúan a szabályhoz ragaszkodó uniós bürokraták mindeddig ellenezték a mechanizmus olyan alkalmazását, amikor az a fizetések esetleges csökkentését tenné szükségessé. Ez utóbbi kérdés megvitatása 2010 végére várható.
A bizottság és a tagállamok közötti torzsalkodásnak a jogi hercehurcán felül egyéb negatív következményei is lehetnek. Az Európai Parlamentben dolgozó tisztviselők ugyanis kilátásba helyezték, hogy megakadályozzák a felálló Európai Bizottság tagjainak január 11-én kezdődő meghallgatását az uniós törvényhozásban.
Az EP-személyzet tervezett akciója különösen kellemetlen lenne az EU leendő külügyi képviselője, Catherine Ashton amúgy is „rázósnak” ígérkező meghallgatása szempontjából. Ráadásul az EP-jóváhagyás késlekedése miatt továbbra is a komolyabb döntésekre már nem felhatalmazott „ügyvivői” bizottság irányítása alatt maradna az unió.
