Mérséklődő tőkekihelyezés
Az első kilenc hónapban öszszesen 724 millió euróra rúgott a rezidens vállalkozások tőkekihelyezéseinek értéke, mégpedig úgy, hogy a harmadik negyedben az érték mindössze 12 millió eurót tett ki. Ez úgy állt össze, hogy július–szeptemberben a magyarországi cégek 201 millió euró értékben fektettek ki tőkét külföldön részvény és egyéb részesedés formájában, míg a tőkekivonás külföldről 119 millió euró volt – az egyenleg tehát ezen a soron 82 millió euró. Az újrabefektetett jövedelmek alakulása is a vállalkozások visszafogottságát mutatja: összesen 52 millió euró értékben történt ilyen típusú tőkekihelyezés az év harmadik negyedében. Bár tény, ez volt a legmagasabb negyedéves érték tavaly, amikor is az I–IX. havi összesített érték is csak 123 millió euró volt. Az öszszesített adatban megjelenő harmadik tétel, az egyéb tőkemozgások egyenlege negatív volt a harmadik negyedben, vagyis a cégek „visszaáramoltatták” külföldi befektetéseik egy részét. Ennek köszönhető, hogy a részvény, az egyéb részesedés és az újrabefektetett jövedelmek útján kihelyezett 134 millió euró 12 millióra apadt az egyéb tőkemozgások egyenlegét is figyelembe véve.
A kihelyezett tőkeállomány 2009. szeptember végén megegyezett a 2008. végi állománynyal: 11,1 milliárd euró volt. A részvény, egyéb részesedés és újrabefektetett jövedelmek aránya ezen belül 9,1 milliárdra rúgott.
Helyzetkép a működő tőke áramlásáról
CélországokA harmadik negyedévi 201 millió eurós tőkekihelyezések több mint 60 százaléka Európában valósult meg. Ezek közül is kiemelkedik az Ukrajnába irányuló közel 70 millió euró értékű tőkekihelyezés. Ez – vélhetően – nagyrészt az OTP-nek az ukrán leánybankjába történő befektetését takarja. Romániába húszmillió eurónyi „magyar” tőke áramlott ebben az időszakban. Az Európán kívüli desztinációk között egy – az elemzés által sem részletezett – közép-amerikai ország szerepel a jelentősebb tőkekihelyezési célországok között, 76 millió eurós értékkel. A 119 millió eurós tőkekivonás szinte teljes egészében két országból érkezett haza: Ciprusból 100 millió, Kanadából pedig 19 millió euró.
Ágazati arányok
Az említett közép-amerikai tőkekihelyezés vélhetően a vagyonkezelési ágazatban történt, a Ciprust érintő tőkekivonás pedig a bankszektorban realizálódott, s a kanadai kivonás is a vagyonkezelési ágazathoz köthető – áll az elemzésben. A feldolgozóipari tőkekihelyezésben a legjelentősebb ágazatok: gyógyszeripar (22,7 millió euró), illetve kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleárisfűtőanyag-gyártás (20,5 millió). 2007 végére állnak rendelkezésre ágazati bontású állományi adatok: a teljes összeg közel ötöde az egyéb feldolgozóiparba áramlott, a második a kereskedelemjavítás, a harmadik pedig a pénzügyi tevékenység volt (14,8, illetve 12,2 százalék).
Térségi összevetés
Csehország a harmadik negyedévben is folytatta külföldi befektetéseinek dinamikus növelését: kétmilliárd euró volt a tőkeexportja. A második Magyarország, a harmadik pedig Szlovákia volt (299 millió euró). A kihelyezett tőkeállományt tekintve Csehország mind jobban közelít Magyarországhoz, és 2009. szeptember végén a kihelyezett tőke állománya már elérte a magyar adat 83 százalékát. Az egy főre vetített tőkeállomány egyelőre Magyarországon a legmagasabb (1100 euró/fő), utánunk következik Csehország (880 euró/fő). Szlovákiában és Romániában még igen kezdeti stádiumban van a tőkekihelyezés a másik két gazdasághoz képest: a mutató Szlovákiában 320, Romániában 50 euró/fő.
A harmadik negyedévi 201 millió eurós tőkekihelyezések több mint 60 százaléka Európában valósult meg. Ezek közül is kiemelkedik az Ukrajnába irányuló közel 70 millió euró értékű tőkekihelyezés. Ez – vélhetően – nagyrészt az OTP-nek az ukrán leánybankjába történő befektetését takarja. Romániába húszmillió eurónyi „magyar” tőke áramlott ebben az időszakban. Az Európán kívüli desztinációk között egy – az elemzés által sem részletezett – közép-amerikai ország szerepel a jelentősebb tőkekihelyezési célországok között, 76 millió eurós értékkel. A 119 millió eurós tőkekivonás szinte teljes egészében két országból érkezett haza: Ciprusból 100 millió, Kanadából pedig 19 millió euró.
Ágazati arányok
Az említett közép-amerikai tőkekihelyezés vélhetően a vagyonkezelési ágazatban történt, a Ciprust érintő tőkekivonás pedig a bankszektorban realizálódott, s a kanadai kivonás is a vagyonkezelési ágazathoz köthető – áll az elemzésben. A feldolgozóipari tőkekihelyezésben a legjelentősebb ágazatok: gyógyszeripar (22,7 millió euró), illetve kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleárisfűtőanyag-gyártás (20,5 millió). 2007 végére állnak rendelkezésre ágazati bontású állományi adatok: a teljes összeg közel ötöde az egyéb feldolgozóiparba áramlott, a második a kereskedelemjavítás, a harmadik pedig a pénzügyi tevékenység volt (14,8, illetve 12,2 százalék).
Térségi összevetés
Csehország a harmadik negyedévben is folytatta külföldi befektetéseinek dinamikus növelését: kétmilliárd euró volt a tőkeexportja. A második Magyarország, a harmadik pedig Szlovákia volt (299 millió euró). A kihelyezett tőkeállományt tekintve Csehország mind jobban közelít Magyarországhoz, és 2009. szeptember végén a kihelyezett tőke állománya már elérte a magyar adat 83 százalékát. Az egy főre vetített tőkeállomány egyelőre Magyarországon a legmagasabb (1100 euró/fő), utánunk következik Csehország (880 euró/fő). Szlovákiában és Romániában még igen kezdeti stádiumban van a tőkekihelyezés a másik két gazdasághoz képest: a mutató Szlovákiában 320, Romániában 50 euró/fő. -->
