ALGÉRIA
A rendszerváltás előtt Magyarország Algéria jelentős gazdasági partnere volt, ám a két ország közötti kereskedelmi forgalom az ezredfordulóra visszaesett. Azóta ismét emelkedik, s mára a kétoldalú áruforgalomban Algéria hazánk ötödik legnagyobb kereskedelmi partnere Afrikában.
Főbb exporttermékek: gépi berendezések, élelmiszerek.
Főbb importtermékek: feldolgozott termékek
Perspektivikus területek (vegyes vállalatok, technológiatranszfer): villamosipar, élelmiszer- és agráripar, halászat, vízgazdálkodás, megújuló energiák, vegyipar, orvosi felszerelésgyártás, haditechnika.
Egy éve algériai székhellyel (Tunéziába és Marokkóba is akkreditált) külgazdasági szakdiplomata dolgozik.
BAHREIN
Főbb exporttermékek: élelmiszerek, elektromos izzók, alkatrészek.
Főbb importtermékek: gépek, gépi berendezések, feldolgozott termékek.
Perspektivikus területek: energiaipar (hálózatépítés és elosztás), feldolgozott élelmiszerek, gépjárművek, környezetbarát és környezetvédelemmel kapcsolatos technológiák, mezőgazdasági technológiák, műszer- és szabályzástechnika, oktatás (diákok toborzása magyar felsőoktatási intézményekbe), orvosi, egészségügyi műszerek és technikák, turizmus (solymászat, vadászat, gyógyturizmus).
EGYESÜLT ARAB EMÍRSÉGEK
Versenypiac lévén elsősorban azok a vállalatok számíthatnak tartós piaci jelenlétre, amelyek alapos piacismerettel, tapasztalatokkal, jó referenciákkal és versenyképes feltételekkel kínált, megfelelő árualapokkal rendelkeznek.
Főbb exporttermékek: gépek és berendezések, feldolgozott termékek, nyersanyagok.
Emellett a magyar kiviteli statisztikában nem szerepelnek a Magyarországon összeszerelt és az EAE-ben értékesített Audi-gépkocsik, s a nyugat-európai és esetenként libanoni közvetítőkön keresztül az EAE piacára és re-exportra kerülő élelmiszeripari termékek.
Főbb importtermékek: olajipari termékek, elektronikai eszközök, informatikai eszközök, textiltermékek.
Tőkekapcsolatok: jelenleg 26 EAE-tőkével, illetve résztőkével működő vállalat van Magyarországon, amelyek összesen 365 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg hazánkban. Főbb ágazatok: ingatlanügynöki tevékenység, fogyasztási és iparcikk kis- és nagykereskedelem, biztosítás, építőipar, vagyonkezelés, növénytermesztés.
Perspektivikus ágazatok, termékcsoportok: energiaipar (hálózatépítés és elosztás), feldolgozott élelmiszerek, gépjárművek, környezetbarát és környezetvédelemmel kapcsolatos technológiák, mezőgazdasági technológiák, műszer- és szabályzástechnika, oktatás (diákok toborzása magyar felsőoktatási intézményekbe), orvosi és egészségügyi műszerek és technikák, távközlés/telekommunikáció, turizmus (solymászat, vadászat, gyógyturizmus).
EGYIPTOM
Egyiptom Magyarország 2. legjelentősebb afrikai kereskedelmi partnere Dél-Afrika után. Egyik leghagyományosabb térségbeli piacunk.
Főbb exporttermékek: irodagépek, gépi adatfeldolgozók, mobiltelefonok, feldolgozott termékek, PVC, villamosgépek, készülékek és műszerek, műanyag, vegyi anyagok (gyógyszerek), textilipari gyártmányok.
Főbb importtermékek: élelmiszer, feldolgozott termékek.
Az egyiptomi piacon jelenlévő magyar vállalatok a következő területeken tevékenykednek: vasút-modernizáció, kikötőfejlesztés, vegyipar, hajóipar, orvosi műszerek (egyszer használatos infúziós eszközök szállítása), olajipar, környezetvédelem (technológiák szállítása), vízgazdálkodás, víztisztítás, élelmiszeripar (húsáruk), hadipar
A Magyar Nemzeti Bank nyilvántartása szerint 2006-ban a Magyarországon befektetett egyiptomi tőke nagysága 8,5 millió dollár volt. Befektetési érdeklődés területei: ingatlanfejlesztések (lakópark, vidámpark), gyárak megvásárlása orvosi kellékeket, műszereket, műanyag vízvezetékcsöveket készítő gyártósorok megvásárlása, használt mozdonyok megvásárlása, víztisztításra és tengervíz sótalanítására alkalmas berendezések és szivattyútelepek megvásárlása
IRÁN
Magyarország és az Iráni Iszlám Köztársaság között a rendszerváltást megelőző időszakban igen élénk és jelentős forgalmú kereskedelem zajlott. A gazdasági válság kialakulását követően mind magyar, mind iráni részről számos ágazatot érintő információs, tanácsadásra vagy partnerkeresésre vonatkozó igények jelentkeznek. Ezek jellemzően a gépgyártás, gépjárműgyártás, vegyipar, gyógyszeripar, mezőgazdaság, élelmiszeripar és turizmus területeire vonatkoznak.
Főbb exporttermékek: gépek, gépi berendezések, nyersanyagok.
Perspektivikus ágazatok, termékcsoportok, exportban: energetikai berendezések és rendszerek, elektronika, gépjárműgyártás, vegyipar, gyógyszeripar, orvosi műszerek, mezőgazdaság, élelmiszeripar, turisztikai befektetések
IRAK
Irak az 1980-as évek közepéig Magyarország egyik legjelentősebb gazdasági-kereskedelmi partnere volt a fejlődő országok között. Az ide irányuló magyar áruszállítások értéke a hetvenes években és a nyolcvanas évek elején éves szinten 150-250 millió dollár volt. A magyar fővállalkozók nagy értékű projekteket valósítottak meg Irakban. Az Öböl háború óta felfelé kúszik a kereskedelem értéke: 2008-ban az Irakba irányuló magyar export értéke elérte a 209 millió dollárt, amelynek 95 százalékát gépek és berendezések adták. Hazánkba irányuló gyakorlatilag nem volt.
Magyar vállalatok szempontjából perspektivikus ágazatok: energiaelosztó-hálózatok építése és felújítása, vízgazdálkodás, agrárprojektek, élelmiszer-feldolgozás, olajipari projektek, szolgáltatási és logisztikai feladatok multinacionális fővállalkozók megbízásából
Tőkekihelyezési lehetőségek Irakban: hűtőház-építés, vízkutatás, víztisztítás, vízgazdálkodási szolgáltatások, magyar mérnökök kiszervezése, építőanyag-gyártás, projektek, borászati technológia export, iraki diákok Magyarországon tanulási hagyományának megújítása, hulladékégető, hulladék-feldolgozó, élelmiszer-lánc, építőipari beruházások, kórházépítés.
JEMEN
A Jemeni Köztársaság nemzetközi fejlesztési együttműködési (NEFE) partnerünk. 2010-ben NEFE keretből kerül sor a szánai Salahaddin kórház felszerelésének korszerűsítésére. A két ország közötti külkereskedelmi áruforgalom fejlesztésének lehetőségei korlátozottak. Fizetőképes jemeni kereslet hiányában a magyar export a kilencvenes évek eleje óta folyamatosan 3-4 millió dollárkörül alakul. Behozatalunk elhanyagolható.
JORDÁNIA
A kétoldalú áruforgalom nagyrészt magyarországi exportból áll. Főbb exporttermékek: gyógyszer-alapanyagok, acéltermékek, vegyipari alapanyagok, sajt, textília.
Főbb importtermékek: zöldség, gyümölcskoncentrátumok, női és gyermek ruházat, kozmetikumok.
Perspektivikus területek: energetikai rendszerek (erőmű-építés, alállomás és távvezetékek kiépítése), vízgazdálkodás (kútfúrás, kezelés, tisztítás, szennyvíztisztítás), mezőgazdasági technológiák átadása, állattenyésztés (mesterséges megtermékenyítés), takarmányüzemek létesítése, vágóhidak, édesvízi haltenyésztés, élelmiszerek, élelmiszeripari kisüzemen, konzervgyártás, hűtőházak szállítása, szakoktatási berendezések (technikumoknak), kórházberendezések, orvosi műszerek, diagnosztikai készülékek szállítása, kikötői berendezések szállítása, híradástechnikai berendezések, vegyi anyagok, műanyagok és gyógyszerek, infrastruktúra (tervezés, tervezési tapasztalatok), idegenforgalom (beleértve a beruházásokat is).
KATAR
Kereskedelmi kapcsolatunk nem tekinthető tradicionálisnak, hiszen a diplomáciai kapcsolatokat 1990-ben vettük fel. Magyarország és Katar között a kétoldalú kereskedelmi mérleg folyamatos magyar aktívumot mutat.
Főbb exporttermékek: gépek, gépi berendezések, olaj- és gázipari berendezések, villamosipari készülékek és fényforrások, fényforrásalkatrészek, orvosi műszerek, sajtok.
Főbb importtermékek: feldolgozott termékek.
Perspektivikus területe, kereskedelem: mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja, hazai földterületek és baromfifarmok hosszú távú bérlése („energiáért élelmiszer” program), egészségügyi termékek exportja, vakcina-fejlesztési projektekben való együttműködés, idegenforgalom, felsőoktatás.
KUVAIT
Kuvait hagyományos partnerünk, kapcsolataink problémamentesek. Olaj és gáz-centrikus gazdaságának és földrajzi adottságainak köszönhetően importra kényszerül ipari, mezőgazdasági és fogyasztási termékekből, továbbá igényli a jó minőségű szolgáltatásokat. Szükséges a magyar export volumenének növelése, valamint összetételének bővítése. A magyar vállalkozásoknak az EU-csatlakozás óta javuló esélyük van, hogy fővállalkozóként, beszállítóként, vagy alvállalkozóként jelenjenek meg a kuvaiti projektkiírások alkalmával.
Főbb exporttermékek: mobiltelefonok, élelmiszerek, elektromos izzók, alkatrészek.
Kedvező együttműködési lehetőségek: olaj és földgáz-kutatás, energetika, alternatív energiaforrások, mezőgazdaság, élelmiszer feldolgozás, víz- és hulladékgazdálkodás, környezetvédelem, biotechnológia, gyógyszeripar, informatika, szakoktatás, idegenforgalom.
Perspektivikus területe, kereskedelem: olajipari berendezések, eszközök és szolgáltatások (olajtömlők, automatizálási berendezések, csővezetékek, hőcserélők, szelepek) exportja, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (feldogozott élelmiszeripari termékek (fagyasztott áruk, konzerv, tejtermékek) exportja, környezetvédelmi termékek és technológiák (vízkezelés, szennyvíztisztítás, öntözés, hulladékhasznosítás) exportja, szolgáltatásexport (szaktanácsadás, rendszerintegráció, szoftverfejlesztés, alkalmazásfejlesztés, biztonságtechnika, resourcing, outsourcing), turizmus (solymászat, vadászat, gyógyturizmus).
LIBANON
Bár 2009 I-XI. időszakában a magyar export 30%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest, a térséghez hasonlóan, Libanon esetében is jellemző a tartósan pozitív szaldó.
Főbb exporttermékek: élelmiszer
Főbb importtermékek: feldolgozott termékek
Ágazati együttműködési lehetőségek: kikötőfejlesztés, elektromos alállomások létesítése és karbantartása, környezetvédelem, víztisztítás (technológiatranszfer), mezőgazdaság.
LÍBIA
Líbia Magyarország 8. legjelentősebb gazdasági partnere volt Afrikában 2008-ban, tavaly az első tizenegy hónapban értéke 26 százalékkal. A kétoldalú forgalmi adatok hagyományosan magyar aktívumot mutatnak.
Főbb exporttermékek: gabona, mobiltelefonok.
A Líbiával szembeni gazdasági szankciók feloldása után az észak-afrikai ország nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ismét bekapcsolódhasson a nemzetközi együttműködésbe. A kedvező folyamatot érdemes lenne a magyar vállalatoknak is kihasználniuk. Egy sor magyar terméknek a 25-30 évvel ezelőtti (1978-84 között éves szinten 80-100 millió dolláros kiviteli forgalmunk volt) gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok alapján még mindig jó híre van a líbiai üzletemberek és a szélesebb vásárlóközönség körében.
Ágazati együttműködési lehetőségek: szolgáltatásexport, vízügy, elektromos ipar, mezőgazdaság.
MAROKKÓ
Marokkó hazánk negyedik legfontosabb kereskedelmi partnere az afrikai kontinensen. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében 2009. februártól Marokkóba és Tunéziába is akkreditált KGSZ székel Algériában.
Ágazati együttműködési lehetőségek: ICT, megújuló energiák, környezetvédelem, víztisztítás, élelmiszeripar, logisztika.
OMÁN
A kétoldalú forgalom gyakorlatilag még csak magyar exportból áll.
Perspektivikus területek, kereskedelem: olajipari berendezések, eszközök és szolgáltatások (olajtömlők, automatizálási berendezések, csővezetékek, hőcserélők, szelepek) exportja, mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek (feldogozott élelmiszeripari termékek (fagyasztott áruk, konzerv, tejtermékek) exportja, környezetvédelmi termékek és technológiák (vízkezelés, szennyvíztisztítás, öntözés, hulladékhasznosítás) exportja, szolgáltatásexport (szaktanácsadás, rendszerintegráció, szoftverfejlesztés, alkamazásfejlesztés, biztonságtechnika, resourcing, outsourcing), turizmus (solymászat, vadászat, gyógyturizmus).
SZAÚD-ARÁBIA
Az országaink közötti kereskedelmet akadályozó tényezők és vitás kérdések nincsenek, vállalataink piacra jutását elsősorban a versenyképes árak és a minőség határozzák meg. A kétoldalú kereskedelemben a magyar kivitel a meghatározó. A magyar export 2005-2008. között több mint háromszorosára emelkedett.
Főbb exporttermékek: elektronikai termékek, gépek és gépi berendezések, feldolgozott termékek, élelmiszeripari termékek, feldolgozott élelmiszerek.
Noha a magyar vállalatok tevékenységét a szaúdi piacon elsősorban az export-érdekeltség jellemzi, már a szorosabb együttműködési formákra, vegyes vállalatok alapítására irányuló törekvések is megjelentek. Magyarországra irányuló szaúdi közvetlen tőkebefektetések eddig nem történtek.
Perspektivikus területek, kereskedelem: mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja, környezetvédelmi termékek és technológiák (vízkezelés, szennyvíztisztítás) exportja, tudományos és technológiai együttműködés (informatikai), védelemipari kutatás és fejlesztés, idegenforgalom, oktatás.
SZÍRIA
A magyar-szír Gazdasági Együttműködési Megállapodást (GEM) 2005. március 21-én parafálták. A megállapodás azonban várhatóan a szíriai külügyminiszter-helyettes 2010. első negyedévére tervezett magyarországi látogatása során kerül aláírásra.
Ágazati együttműködési lehetőségek: szolgáltatásexport, vízügy, elektromos-ipar, mezőgazdaság, turizmus.
TUNÉZIA
A magyar export 2003 óta megkétszereződött, mára meghaladja a 60 millió dollárt. Tunézia Magyarország 5. legjelentősebb kereskedelmi partnere Afrikában. A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése érdekében 2009. februártól Tunéziába és Marokkóba is akkreditált KGSZ székel Algériában.
Főbb exporttermékek: búza, kukorica, gyógyszerek, informatikai eszközök, elektronikai termékek, kábelek, turbinák, izzók, neoncsövek, szigetelő-anyagok, lámpák.
Ágazati együttműködési lehetőségek: villamosipar, élelmiszer- és agráripar, halászat, vízgazdálkodás, megújuló energiák, vegyipar, orvosi felszerelésgyártás.
