BUX 38,644.57
-1.50%
BUMIX 3,853.23
+0.02%
CETOP20 1,945.79
-0.35%
OTP 8,530
-5.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-1.40%
+0.42%
ZWACK 17,450
+0.29%
0.00%
ANY 1,600
-0.62%
RABA 1,145
-1.72%
0.00%
-3.62%
-1.35%
+0.47%
0.00%
-5.14%
-1.90%
0.00%
-0.54%
OTT1 149.2
0.00%
-2.24%
MOL 2,560
+2.24%
+0.77%
ALTEO 2,270
+3.18%
0.00%
+1.87%
EHEP 1,545
-3.13%
0.00%
+0.79%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.35%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-1.16%
-7.46%
0.00%
+0.96%
NUTEX 10.85
+2.36%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,700
+9.79%
+4.53%
NAP 1,188
-1.49%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Sok pénzen ülnek a fejlődők

Jelentős mozgások voltak a válság kezdete óta a különböző országok devizatartalékainak nagyságában és összetételében – derül ki a 2009-es adatok áttekintéséből. Világszinten 13,5 százalékkal, 7804 milliárd dollárra emelkedett az év során a tartalékok öszszege (az arany ebben a számításban nem szerepel), és ennek immár jó harminc százalékát a istát toronymagasan vezető Kína birtokolja.

Peking 2400 milliárd dollárnyi tartaléka – ez az éves hazai össztermék több mint felével egyenlő – 453 milliárdos emelkedést jelent 2008 végéhez képest. A többi ázsiai gazdasági hatalom (Dél-Koreától Tajvanig, Hongkongtól Indonéziáig, Thaiföldtől Indiáig), valamint Brazília és Mexikó is jelentősen növelte tartalékai összegét.

A BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) együttesen ma már a világ devizatartalékainak több mint 42 százaléka felett rendelkezik.
A nyilatkozatok szerint az idén is folytatni szeretnék a felhalmozást a feltörekvő államok. Ernesto Cordero mexikói pénzügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon közölte: a gazdaság kilábalásának köszönhetően további nagy összegű dollárvásárlást és az IMF, valamint az amerikai kormányzat hitelprogramjaiból való kiszállást tervezik. Az arab országok közül Katar nagyobb, Szaúd-Arábia kisebb mértékben bővítette tartalékait, ugyanakkor az Arab Emírségek készletei – nyilván Dubaj pénzügyi gondjaival összefüggésben – negyven százalékkal zuhantak.

A kelet-közép-európai államok többsége is igyekezett „betárazni” a bizonytalanabbá vált helyzetben, ám a növekedést némely esetben (így a szerb jegybank által jelentett mintegy 35 százalékos emelkedésnél) szinte kizárólag a külföldi hitelcsomagok magyarázták. Voltak persze olyan országok is, amelyek rogyadozó nemzeti valutájuk támogatása érdekében nemcsak a külföldi hiteleket, hanem a korábban felhalmozott devizatartalékaik egy részét is kénytelenek voltak feláldozni. Ukrajnában például 2009 folyamán 17,2 százalékkal mérséklődött a nemzetközi tartalékok nagysága, és a múlt pénteken kiadott adatok szerint januárban további több mint egymilliárd dollárt fordított Kijev a hrivnya erősítésére.
A hagyományosan rendkívül alacsony tartalékokat őrző nyugat-európai országok közül egyes az eurózónán kívüli államok a válság miatt látványosan bővítették készleteiket. Svájc közel kétszeresére, Svédország másfélszeresére emelte a devizatartalékok összegét, miközben az euróövezeti államok készletei összességében 4,4 százalékkal csökkentek. A valutaunióhoz frissen csatlakozott Szlovákia szinte az utolsó centig beadta tartalékait a „közösbe”, decemberben már csak néhány tízmillió dollárt őriztek Pozsonyban.
Eközben a világ második legnagyobb devizatartalékával rendelkező Japánban ádáz viták dúlnak a tartalékok kívánatos szintjéről. A szeptemberben hatalomra jutott demokrata párt több vezetője is a devizakészletek „aktívabb” felhasználását követeli, Kan Naoto pénzügyminiszter szerint azonban nem szabad hozzányúlni a „családi ezüsthöz”. VG

Hamarosan itt a dollár alkonya

Fokozatosan csökken a dollár súlya a devizatartalékok között. Az IMF adatai szerint tavaly július és szeptember között az ismert portfóliójú országokban 62,8-ről 61,6 százalékra mérséklődött a zöldhasúhoz kötött eszközök aránya. Az átrendeződésből nem az euró vagy a jen profitált, hanem a nyersanyagpiacokhoz kapcsolódó valuták, tehát a kanadai és az ausztrál dollár, illetve a brazil reál.

A mozgásokban nagy szerepet játszhat a kínai tartalékok átrendezése; ezekről hivatalosan semmi biztosat nem lehet tudni, de piaci körökben tényként kezelik a dollárból való fokozatos kivonulást (VG, január 22., 4. oldal).

VG Hamarosan itt a dollár alkonya Fokozatosan csökken a dollár súlya a devizatartalékok között. Az IMF adatai szerint tavaly július és szeptember között az ismert portfóliójú országokban 62,8-ről 61,6 százalékra mérséklődött a zöldhasúhoz kötött eszközök aránya. Az átrendeződésből nem az euró vagy a jen profitált, hanem a nyersanyagpiacokhoz kapcsolódó valuták, tehát a kanadai és az ausztrál dollár, illetve a brazil reál.

A mozgásokban nagy szerepet játszhat a kínai tartalékok átrendezése; ezekről hivatalosan semmi biztosat nem lehet tudni, de piaci körökben tényként kezelik a dollárból való fokozatos kivonulást (VG, január 22., 4. oldal). -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek