Peking 2400 milliárd dollárnyi tartaléka – ez az éves hazai össztermék több mint felével egyenlő – 453 milliárdos emelkedést jelent 2008 végéhez képest. A többi ázsiai gazdasági hatalom (Dél-Koreától Tajvanig, Hongkongtól Indonéziáig, Thaiföldtől Indiáig), valamint Brazília és Mexikó is jelentősen növelte tartalékai összegét.
A BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) együttesen ma már a világ devizatartalékainak több mint 42 százaléka felett rendelkezik.
A nyilatkozatok szerint az idén is folytatni szeretnék a felhalmozást a feltörekvő államok. Ernesto Cordero mexikói pénzügyminiszter a davosi Világgazdasági Fórumon közölte: a gazdaság kilábalásának köszönhetően további nagy összegű dollárvásárlást és az IMF, valamint az amerikai kormányzat hitelprogramjaiból való kiszállást tervezik. Az arab országok közül Katar nagyobb, Szaúd-Arábia kisebb mértékben bővítette tartalékait, ugyanakkor az Arab Emírségek készletei – nyilván Dubaj pénzügyi gondjaival összefüggésben – negyven százalékkal zuhantak.
A kelet-közép-európai államok többsége is igyekezett „betárazni” a bizonytalanabbá vált helyzetben, ám a növekedést némely esetben (így a szerb jegybank által jelentett mintegy 35 százalékos emelkedésnél) szinte kizárólag a külföldi hitelcsomagok magyarázták. Voltak persze olyan országok is, amelyek rogyadozó nemzeti valutájuk támogatása érdekében nemcsak a külföldi hiteleket, hanem a korábban felhalmozott devizatartalékaik egy részét is kénytelenek voltak feláldozni. Ukrajnában például 2009 folyamán 17,2 százalékkal mérséklődött a nemzetközi tartalékok nagysága, és a múlt pénteken kiadott adatok szerint januárban további több mint egymilliárd dollárt fordított Kijev a hrivnya erősítésére.
A hagyományosan rendkívül alacsony tartalékokat őrző nyugat-európai országok közül egyes az eurózónán kívüli államok a válság miatt látványosan bővítették készleteiket. Svájc közel kétszeresére, Svédország másfélszeresére emelte a devizatartalékok összegét, miközben az euróövezeti államok készletei összességében 4,4 százalékkal csökkentek. A valutaunióhoz frissen csatlakozott Szlovákia szinte az utolsó centig beadta tartalékait a „közösbe”, decemberben már csak néhány tízmillió dollárt őriztek Pozsonyban.
Eközben a világ második legnagyobb devizatartalékával rendelkező Japánban ádáz viták dúlnak a tartalékok kívánatos szintjéről. A szeptemberben hatalomra jutott demokrata párt több vezetője is a devizakészletek „aktívabb” felhasználását követeli, Kan Naoto pénzügyminiszter szerint azonban nem szabad hozzányúlni a „családi ezüsthöz”. VG
Hamarosan itt a dollár alkonya
Fokozatosan csökken a dollár súlya a devizatartalékok között. Az IMF adatai szerint tavaly július és szeptember között az ismert portfóliójú országokban 62,8-ről 61,6 százalékra mérséklődött a zöldhasúhoz kötött eszközök aránya. Az átrendeződésből nem az euró vagy a jen profitált, hanem a nyersanyagpiacokhoz kapcsolódó valuták, tehát a kanadai és az ausztrál dollár, illetve a brazil reál.A mozgásokban nagy szerepet játszhat a kínai tartalékok átrendezése; ezekről hivatalosan semmi biztosat nem lehet tudni, de piaci körökben tényként kezelik a dollárból való fokozatos kivonulást (VG, január 22., 4. oldal).
VG Hamarosan itt a dollár alkonya Fokozatosan csökken a dollár súlya a devizatartalékok között. Az IMF adatai szerint tavaly július és szeptember között az ismert portfóliójú országokban 62,8-ről 61,6 százalékra mérséklődött a zöldhasúhoz kötött eszközök aránya. Az átrendeződésből nem az euró vagy a jen profitált, hanem a nyersanyagpiacokhoz kapcsolódó valuták, tehát a kanadai és az ausztrál dollár, illetve a brazil reál.
A mozgásokban nagy szerepet játszhat a kínai tartalékok átrendezése; ezekről hivatalosan semmi biztosat nem lehet tudni, de piaci körökben tényként kezelik a dollárból való fokozatos kivonulást (VG, január 22., 4. oldal). -->
