A hozzájárulási kötelezettség negyven százalékát így mindenképpen pénzben kell teljesíteniük azon vállalkozásoknak, melyek nem szerveznek gyakorlati képzést. Kedvező változás, hogy a munkavállalók képzési időre vetített személyi jellegű költsége ugyanakkor elszámolhatóvá vált. A szakképzési hozzájárulásból érkező bevétel 2009-ben meghaladta a 40 milliárd forintot.
A módosított törvény 2009. július 1.-jével változtatta meg a szakképzési hozzájárulás terhére a saját munkavállalók képzésére maximálisan igénybe vehető költségkeret arányát. A korábbi 70 százalékról 60 százalékra csökkentette azt, ezért ezt követően a hozzájárulási kötelezettség negyven százalékát kell pénzben teljesíteniük azon vállalkozásoknak, melyek nem szerveznek gyakorlati képzést munkavállalóik számára.
A hozzájárulás alapja 2009. január 1.-je óta a társadalombiztosítási járulékalap, mértéke 1,5 százalék, mely az első féléves előlegből és a második féléves kötelezettség részből tevődik össze. „A tavalyi év derekán életbe lépett változások ugyanakkor bővítették is a lehetőségeket, hiszen a munkavállaló képzési időre vetített személyi jellegű költsége - a munkabér és a kapcsolódó járulékok - is elszámolhatóvá vált, bizonyos korlátok mellett.”- mutatott rá a változás kedvező elemére Marczin Mónika, az RSM DTM Hungary partnere. A vállalkozásoknak a befizetés mellett adatszolgáltatási kötelezettségüknek is eleget kell tenniük, a székhelyük szerint illetékes regionális munkaügyi központ felé.
A külső képzések költségeinek elszámolásával előszeretettel élnek a vállalkozások. A szakképzési hozzájárulás terhére azonban csak az a külső képzés számolható el, melyet - a vállalkozás saját szervezetétől elkülönült - akkreditált felnőttképzési intézmény biztosít a munkavállalók részére.
Hasonlóképpen nem tartozik a figyelembe vehető körbe a készségfejlesztés sem. Így például a vezetői és csapatépítő tréningeket egyedileg kell értékelni, és megítélni azok elszámolhatóságának esetleges korlátait. A szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásának alapvetően nem akadálya, ha a képzésre nem Magyarországon, hanem az területén kerül sor, azonban a képzést folytató intézménynek a hazai szabályozások szerint akkreditált intézménynek kell lennie. Ennek alapján elszámolható külső képzésre csak abban az esetben kerülhet sor az Európai Unió területén, ha a magyar akkreditációval rendelkező képző intézmény Magyarországon kívüli Uniós tagországban is hajlandó képzéseit lebonyolítani.
