A válságkezelő kormány szintén a nyugdíjrendszer terén hozta a legjelentősebb változtatásokat. A parametrikus (azaz a struktúrát nem érintő) reformok a fokozatosan 65 évre emelése és a nyugdíjemelési szisztéma változtatása nyomán ér el hosszabb távon is megtakarítást az állam. Ezzel kétségtelenül kitolódott a rendszer „szavatossági ideje”, ám a jelenlegi demográfiai és munkaerő-piaci kilátások mellett a legoptimistább becslések szerint is hozzá kell nyúlni, ha nem akarjuk, hogy húsz éven belül összeomoljon.
Az úgynevezett Ratkó-korszak gyermekei nagyrészt még nyugdíjba vonulás előtt állnak, emellett pedig a korábban nagy számban rokkantnyugdíjba menekülő állásukat vesztett tömegek is folyamatosan terhelik a rendszert. A Bajnai-csomagban ugyan szerepelt utóbbi szabályainak szigorítása, ám rövid távon csak úgy lenne rendezhető a helyzet, ha a már rokkantellátást kapók körét újra át lehetne vizsgálni. Ez azonban jobbára elméleti lehetőség, mára már kisebb lenne az általa elérhető haszon, mint amennyibe kerülne. Ehelyett inkább arra koncentrálnak a szakértők, miként lehetne a jövőben hasonló anomáliákat kiküszöbölni.
A válság kapcsán máris látszik, sikerült elérni, hogy az állásukat elveszítők ne hagyják el végleg a munkaerőpiacot, ne váljanak végképp inaktívvá. Ezzel a majdani fellendülés idején szabad kapacitásként rendelkezésre állnak majd a cégek számára. Ebből is látható, hogy a nyugdíjrendszer nem tekinthető elszigetelten, hanem a társadalom szinte minden területével összefügg, az oktatást és az egészségügyet is beleértve.
A nyugdíjkifizetések a hagyományos felosztó-kirovó rendszerben nincsenek hozzárendelve sem az aktuális, sem a majdani befizetésekhez, ezért válhatnak hosszabb távon is deficitessé – mutat rá a NYIKA végső jelentése. Egy másik struktúra, az egyéni számlás rendszer az, amelyik elméletben garantálná a nullszaldót, azonban jelentős társadalmi feszültségek nélkül ezt tiszta formában nem lehet bevezetni, csak valamilyen minimálnyugdíj bevezetésével együtt. Máskülönben az aktív éveikben kevesebbet felhalmozók végképp leszakadnának a társadalomtól öreg éveikre.
A strukturális reformmal van egy másik nagy gond is. Amikor zajlik az átállás az egyéni számlás rendszerre, akkor felszínre kerül a generációk közötti feszültség. Lehetetlen úgy véghezvinni az átalakítást, hogy mindenki jól járjon, vagy hagyjuk a nyugdíjhoz közelebb állókat a régi rendszer szerint visszavonulni, ami a következő generációkra tesz pluszterhet, vagy az előbbiek jutnak kevesebb járandósághoz ahhoz képest, mintha minden változatlan lenne.
Emlékezetes, hogy a most alakuló Orbán-kormány miniszterelnök-helyettesi várományosa, Varga Mihály is megszólalt nyugdíjügyben. Az egyéni számlás (úgynevezett svéd) rendszer mellett érvelt a Figyelőnek adott interjúban, ez akkora hullámokat kavart, hogy végül a Fidesz tulajdonképpen kihátrált a megoldás mögül.
A nyugdíjrendszert jelentősen érintő kihívás a népesség felgyorsult elöregedése, ez egész Európában aggodalomra ad okot, és cselekvésre késztet. Az idősek létszámának, arányának emelkedését több tényező befolyásolja – fejtette ki lapunknak Hablicsek László, a KSH Népességtudományi Intézetének kutatója. Négy demográfiai típusú tényező módosíthatja ezt a folyamatot. Hoszszú távon legfontosabb a gyerekszám emelkedése lenne, ez ugyan csak 20-30 év múlva fejt ki igazán pozitív hatást, de ahhoz már most meg kell tenni a szükséges családpolitikai lépéseket. Éppen ellentétesen hat a várható élettartam emelkedése, és fokozza az elöregedést, hogy népes korcsoportok kerülnek idős korba a következő időszakban.
Segíthet a bevándorlás, ennek magyarországi mértéke azonban csak kis részben képes ellensúlyozni a fokozódó öregedést. További lehetőség még a nyugdíjkorhatár felemelése, erre valószínűleg sor is kerülhet a következő években, évtizedben, amennyiben az időskori halandóság jelentősen tovább mérséklődik. Az is finanszírozási feszültséget okoz a rendszerben, hogy tömegesen vonulnak nyugdíjba a közeljövőben a magasabb képzettségű és jobban kereső korosztályok, ezt szintén figyelembe kell venni a tervezett átalakításoknál – figyelmeztetett a szakember. BD
Szlovák helyzet
Összeomolhat a szlovák nyugdíjrendszer, ha a 62 éves korhatárt nem emelik meg – közölte a bumm.sk. A 2009-es évet 365,5 millió eurós veszteséggel zárta az állami társadalombiztosító. Északi szomszédainkat is a kedvezőtlen demográfiai folyamatok sújtják leginkább, ám a társadalombiztosítás alacsony hatékonysága is ok lehet.
A társadalombiztosítási pillér (munkanyugdíj) működése biztosításmatematikailag korrekt, pontrendszeres, egyéni nyilvántartásra épülő szisztémában
Csökkentett munkanyugdíj, pontrendszerben (a tőkésített pillér szerepe is arányosan csökken) megfelelően csökkentett bérjárulék mellett, egységes alapnyugdíj 65 éves kortól
A társadalombiztosítási pillér működése névleges egyéni számlás (NDC) rendszerben. 70 éves korban belép mellé egy garantált minimumnyugdíj is, ha a névleges egyéni számlás nyugdíj nem érné el ezt a szintet. A beépített kiegyenlítő mechanizmus automatikusan stabilizálja a rendszert, állandó keresztmetszeti egyensúlyt valósít meg
Távlatilag csak magánnyugdíj – oly módon, hogy a felosztó-kirovó (első) pillér szerepe fokozatosan csökken, a tőkésített (második) pilléré fokozatosan nő, és hosszú átmenetet követően kizárólag a tőkésített pillér marad fenn – közben pedig az első pillér névleges egyéni számlás rendszerben (NDC) működik. Ebben a modellben is belép 70 éves korban a garantált minimumnyugdíj
Távlatilag csak alapnyugdíj – kizárólag egységes alapnyugdíj hosszú fokozatos átmenetet követően (közben a társadalombiztosítási és a tőkésített pillér fokozatos csökkentése) -->
