K+f költség: határok nélkül
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A kérdés súlyát jól mutatja, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységet a gazdaság szinte minden területén folytatnak a cégek. Magyarországon pedig igen kedvező a k+f-et övező adójogi környezet: az ilyen tevékenységekkel összefüggő költségeket több adónemben is érvényesíthetik az érintett cégek.
A társasági adóról szóló törvény számos kedvezményt tartalmaz a k+f-fel összefüggésben, továbbá bizonyos feltételek esetén az innovációs járulék bruttó összegéből is levonhatók az ilyen költségek – mutatott rá lapunk kérdésére Kövesdy Attila, a Deloitte vezető adópartnere. Hozzátette: év elején lépett hatályba az a könnyítés, amely szerint a helyi iparűzési adó alapja is csökkenthető a k+f tevékenység közvetlen költségével.
Az LB-ítélet jelentőségét az adja, hogy a szerint egy költségmegosztási megállapodás alapján a határon túlról egy magyar társaság részére számlázott k+f költség is levonható az innovációs járulék összegéből – mondta Kövesdy Attila. Tehát a kutatás-fejlesztési tevékenységet nem kell ténylegesen Magyarországon végezni. Ez különösen a nemzetközi hálózattal rendelkező cégcsoportok számára előnyös döntés. Főleg úgy, hogy 2010. január 1-jétől mind a társasági, mind a helyi iparűzési adó (hipa) alapja mérsékelhető az adózó saját tevékenységi körében végzett k+f költségével, az LB-ítélet szellemében tehát a cégcsoporton belül végzett ilyen tevékenységekkel is.
A jövőben akár az is elképzelhető lehet, hogy annak ellenére, hogy a magyar cégnél saját erőforrásokkal nem végeznek ténylegesen kutatás-fejlesztést, a magyar vállalkozás társaságiadó- és hipaalapja mégis csökkenthető lesz az ideszámlázott k+f költségével – vázolja fel a kilátásokat a szakértő. Lehet, hogy egy-egy cégnél ez „mindössze” néhány millió, netán tízmillió forintnyi megtakarításban jelenik meg, ám e kedvezmények összege országos szinten több milliárd forint is lehet. Főleg azért, mert a k+f költségek „szétdobása” a nemzetközi cégeknél igen gyakori jelenség.
Az LB ítélete nem előzmények nélküli. Az adókedvezmények hazai szabályozása kapcsán már korábban is felmerült, hogy a belső rendelkezések mennyiben felelnek meg a közösségi szabályoknak. Korábban az Európai Bizottság is hivatalosan szólította fel Magyarországot, hogy – a szolgáltatások szabad áramlásának jegyében – módosítsa adójogszabályait, amelyek csak azokat az adófizetőket részesítik kedvezményben, akik magyarországi helyszínen végeznek kutatás-fejlesztési tevékenységet. A k+f ösztönzése, a jogi és pénzügyi korlátok lebontása egyébként fontos helyen szerepel a lisszaboni stratégiában is. Az LB-ítélet pedig hivatkozik egy olyan európai bírósági döntésre (C-39/04., Laboratories Fournier SA), amely Franciaország esetében jut hasonló megállapításokra.
Ez utóbbiban szerepel az a megállapítás, hogy a szolgáltatások szabad áramlásának követelménye „felülírja” a fiskális szempontokat is. Ezek Magyarország esetében sem elhanyagolhatók. Az elérhető legfrissebb, 2008-as adóhatósági adatok szerint adózás előtti eredményüket a cégek a társasági adó terén 141,3 milliárd forinttal csökkentették k+f jogcímen, a mostani döntéssel pedig ez az összeg tovább nőhet. Főleg, hogy az adókedvezmény lehetőségével eddig is inkább a nagyobb cégek éltek. Ez tükröződik az ágazati lebontású adatokban is, ahol a járműipar komoly összeggel képviselteti magát. A jövőben azonban ez a könnyítés előnyös lehet a feltörekvő magyar középvállalatok számára is.
A szakképzési hozzájárulás nem felel meg az uniós normáknak
Nem felel meg az uniós jognak a szakképzési hozzájárulásról szóló magyar szabályozás, mivel az megakadályozza a cégeket abban, hogy a más tagállamban található fióktelepen foglalkoztatott munkavállalók tekintetében képzések szervezésével csökkenthessék a fizetendő hozzájárulás összegét – döntött tegnap az Európai Bíróság (EB). Ismeretes: a magyarországi székhelyű társaságok kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a munkavállalók után, ám ennek „végösszege” mérsékelhető többek között az általuk szervezett képzések díjával. Éppen ez a lehetőség nem adatott meg a magyarországi székhelyű Ciba Speciality Chemicalsnek, amely a csehországi fióktelepén foglalkoztatottak után nem fizette meg a szakképzési hozzájárulást.Az adóhatóság bírságot szabott ki a cégre, így került az ügy az EB elé, amely végül a letelepedés szabályozása korlátozásának minősítette a magyar rendelkezést.
Az ítélet érdekessége, hogy az EB szerint – mivel a szakképzési hozzájárulás nem tartozik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar–cseh egyezmény hatálya alá – az önmagában nem sérti az uniós jogot, hogy a magyar adóhatóság a csehországi fióktelepen foglalkoztatottak után is meg akarta követelni a hozzájárulás befizetését.
Az adóhatóság bírságot szabott ki a cégre, így került az ügy az EB elé, amely végül a letelepedés szabályozása korlátozásának minősítette a magyar rendelkezést.
Az ítélet érdekessége, hogy az EB szerint – mivel a szakképzési hozzájárulás nem tartozik a kettős adóztatás elkerüléséről szóló magyar–cseh egyezmény hatálya alá – az önmagában nem sérti az uniós jogot, hogy a magyar adóhatóság a csehországi fióktelepen foglalkoztatottak után is meg akarta követelni a hozzájárulás befizetését. A precedens Az LB említett ítéletéhez vezető ügyben a cégcsoport központilag, külföldön végzett k+f tevékenységének költségeit a tagvállalatok közösen viselték.
A magyar társaság a felé kiszámlázott költségekkel csökkentette az innovációs járulékát úgy, mintha az a saját tevékenységi körében végzett k+f költsége lett volna. Az LB ítélete szerint a kedvezmény érvényesíthető ilyen költségmegosztási megállapodás keretében is. -->
