BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nincs pénz a makrorégiókra

A határokon átívelő makrorégiók – akár a Duna mentén, akár a balti térségben vagy az Alpok környezetében – aligha kaphatnak saját forrást az Európai Uniótól. Johannes Hahn, az EU regionális biztosa egy makrorégiókról tartott brüsszeli konferencián ezzel a kijelentésével igyekezett lehűteni azokat a reményeket, amelyeken felbuzdulva a 2014-től induló új uniós költségvetési időszaktól már-már külön alap létrehozásában reménykednek egyes, több országon átívelő projektek résztvevői.

Az Európai Bizottság regionális politikáért felelős tagja ugyanakkor egyáltalán nem zárkózott el a makrotérségi együttműködés lehetőségétől. Ennek oka alapvetően az, mint az EUobserver által idézett szavaiból is kiderült, hogy a több évtizedes hagyományokkal rendelkező Alpok–Adria együttműködés miatt Hahn hazájától, Ausztriától sem idegen az ilyesfajta összefogás gondolata. Magát a makrotérségi gondolatot azonban még az osztrák biztos lengyel elődje, Danuta Hübner indította útjára. Az Európai Bizottság tavaly külön stratégiát fogadott el a Balti-tenger térségére, kísérleti projektnek szánva azt a makrorégiós együttműködésre.

Nagyon jó a makrorégiók gondolata, ha az érintett országok, térségek valóban felkészültek és képesek a kölcsönösen előnyös együttműködésre. Erre figyelmeztetett Horváth Gyula, az MTA Regionális Kutató Központjának igazgatója. Szerinte ahhoz, hogy Magyarország megfelelően ki tudja használni például a Duna-projekt keretében a folyó mentén lévő országok makrorégiós együttműködésének lehetőségeit, előbbre kellene tartania az 500 milliós uniós piacon történő versenyképes termékekkel való megjelenésben. Az elismert szakember úgy véli, hogy a Duna-projektben majd azok járnak jól, akik képesek hidat, kikötőt építeni és biztonságos folyómedert kialakítani. Egyúttal óv a túlzott illúzióktól, hogy majd az EU hasra esne a makrorégiók gondolatától. Nem lesz külön pénz erre, mert a válság hatására inkább attól kell tartani, hogy 2014-től csökken az uniós büdzsé kohéziós kerete. „Az EU gazdag tagállamainak elege van abból, hogy az eddigi támogatások eredményeként a rászoruló országokban nem látnak fenntartható, piaci versenyképességet garantáló fejlesztéseket” – indokolta borúlátását Horváth Gyula.

Tapasztalatai alapján sokkal lelkesebben viszonyul a makrorégió gondolatához Balázsy Eszter, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ÉARFÜ) nemzetközi csoportvezetője. Észak-Alföld vezető partnerként vesz részt évek óta egy az unió keleti határai mentén megvalósuló együttműködésben. A Neebor alapvetően hálózati együttműködés Finnországtól Görögországig, amely még 2005-ben indult el finn kezdeményezésre. „Az Interreg IVC programban az általunk vezetett projektben az EU 8 tagállamának 10 régiójából 12 partnerrel együtt, egymástól tanulva már egy konkrét területen, a kis- és középvállalkozások határ menti együttműködésének, finanszírozásának és információval történő ellátásának biztosításában dolgozunk együtt partnereinkkel” – közölte. Az ÉARFÜ illetékese könnyen el tudná képzelni ezt a hálózat által lefedett térséget akár makrorégiónak is, ha az EU ebbe az irányba kész elmozdulni. Ugyanakkor Balázsy Eszter maga is úgy véli, hogy valószínűleg nem lehet majd külön pénzt szerezni erre a célra a nettó befizető tagállamoktól, „érdemesebb mindenkinek a saját értékeit beletenni a közös kalapba és komolyan összehangolni a határ mentén megvalósuló fejlesztéseket”, mert ez hozhat pluszt az érintetteknek.

A 2007–13-as időszakra vonatkozó uniós makroregionális stratégiák a „három nem” elméleten alapulnak – tájékoztatta lapunkat Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium illetékes szakállamtitkára, aki magyar részről részt vesz az európai Duna régió stratégia kidolgozásában. Ezek értelmében az EU nem alkot új jogszabályt, nem hoz létre új intézményt, valamint nem rendel hozzá új finanszírozási forrást sem. A szakállamtitkár szerint a 2014-ben induló új ciklus költségvetésének meghatározásakor várható a stratégiák addigi tervezési és végrehajtási tapasztalatainak figyelembevétele. Szaló Péternek meggyőződése, a makroregionális stratégia hasznos politikai és gazdasági eszköze az EU-nak, amelynek alkalmazása számos területen indokolt.

Akár makrorégiók is lehetnek

- Alpok–Adria Munkaközösség: területe több mint 180 ezer km2, és lakóinak száma eléri 26 millió főt.

- Neebor-együttműködés: a EU 5500 km hosszú keleti határán lévő 12 tagállam 63 régiójára terjed ki hálózati és különböző projektkooperációk formájában.

- Duna régió: 800 ezer km2 kiterjedésű területével és mintegy 80 millió lakosával a kontinens és az EU kiemelkedő jelentőségű makrorégiója.

- Neebor-együttműködés: a EU 5500 km hosszú keleti határán lévő 12 tagállam 63 régiójára terjed ki hálózati és különböző projektkooperációk formájában.

- Duna régió: 800 ezer km2 kiterjedésű területével és mintegy 80 millió lakosával a kontinens és az EU kiemelkedő jelentőségű makrorégiója.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.