Tovaterjed a görög „ragály”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Portugália esetében ugyanakkor az elemzők a néhány napja támadt idegességet nem annyira a költségvetés helyzete miatti aggodalommal magyarázzák, hanem azzal, hogy az igen magas, 9,4 százalékos 2009-es deficithez a magánszektor súlyos mértékű eladósodottsága társul.
Az ibériai állam egyébként a tőzsdén kívül sem volt nyugodt tegnap: az országot a tömegközlekedési dolgozók sztrájkja bénította meg. A lisszaboni kormány józan belátást kért a szakszervezetektől, amelyek bérük befagyasztása és a vasút részleges privatizációja ellen tiltakoztak az akcióval.
Sok jóra azonban nem számíthatnak: a José Sócrates vezette balközép kormány növekedési és stabilizációs programja (PEC), amelyet egy hónapja szavazott meg a parlamenti többség, napról napra újabb elemekkel bővül. Annál is inkább, mivel Brüsszel április közepén kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az erre az évre 8,3 százalékosra tervezett deficit a terv segítségével valóban leszorítható-e 2013-ra az elvárt 3 százalékos szintre. A portugál gazdaság 2001 óta alig képes növekedésre, és miközben a PEC sem remél 2 százaléknál magasabb GDP-bővülést, az Európai Bizottság úgy látja, még ez is túlságosan nagyra törő elképzelés az egy éve recesszióval küszködő országban.
Hozzá kell tenni azonban, hogy a portugál növekedés fő motorjának korábban is az állami beruházások számítottak, amelyeket már a sokadik megszorító program keretében fog vissza a lisszaboni vezetés. Ezen és a privatizáción túl a konszolidációs program a legmagasabb jövedelemadó-kulcs 45 százalékosra emelésével, az adókedvezmények csökkentésével, a nyugdíjrendszer átalakításával és más szociális juttatások visszaszorításával képzeli el a konszolidációt.
A tömegközlekedési sztrájk azonban nem volt egyedi portugál jelenség tegnap. Athénban immár második napja tartottak a tiltakozó megmozdulások, és a legfrissebb felmérések szerint a megszorítási intézkedések korábbi lakossági támogatottsága a súlyos helyzet ellenére is elillant. A görögök 61 százaléka ellenzi az EU és az IMF által öszszeállított 45 milliárd eurós mentőcsomag igénybevételét, különös tekintettel a Németország által támasztani kívánt kemény feltételekre (VG, április 27., 5. o.).
Pedig már az athéni központi bank is a korábban kitűzöttnél keményebb lépéseket sürgetett. Így például a tervezett négy helyett öt százalékpontot kellene lefaragni az idén a görög államháztartási hiányból – jelentette ki a pénzintézet elnöke. Jorgosz Provopulosz úgy véli: csak ily módon lehetne visszaszerezni az ország iránti bizalmat. A hiány csökkentését az adók emelése helyett a kiadások lefaragásával tartja csak elképzelhetőnek a szakember, mivel ellenkező esetben tovább gyengül a gazdaság teljesítménye. Az Eurostat múlt heti bejelentése szerint 2009-ben a korábban becsültnél is magasabb, 13,6 százalékos volt a görög deficit.
A görög nemzeti bank jelenlegi hivatalos előrejelzése szerint az idén (a tavalyi esztendőhöz hasonlóan) 2 százalékkal zsugorodhat az ország GDP-je. Provopulosz azonban úgy véli, hogy mivel nagy a bizonytalanság, a receszszió mértéke akár ennél is nagyobb lehet. GyM–JK–TG
Kisebb a vásárlási hajlandóság
A görög és portugál helyzet mellett a szintén sérülékenyebbnek tekintett Spanyol- és Olaszország által kibocsátott állampapí-rok iránti keresletet is árgus szemekkel figyelték a befektetők. Madrid 2,64 mil-liárd euró értékben adott el 3 és 6 hónapos lejáratú kötvényeket, jóllehet eredetileg 3 milliárd euró volt a célkitűzés.Olaszország ugyanakkor 9,5 milliárd euróért értékesített 6 hónapos papírokat, és 3 százalékos túljegyzést ért el a vásárlók részéről, ami lényegesen elmaradt az előző, márciusi eladáskor tapasztalt közel 50 százalékos túljegyzéstől.
Olaszország ugyanakkor 9,5 milliárd euróért értékesített 6 hónapos papírokat, és 3 százalékos túljegyzést ért el a vásárlók részéről, ami lényegesen elmaradt az előző, márciusi eladáskor tapasztalt közel 50 százalékos túljegyzéstől.-->
