Mindenesetre egyes elemzők szerint az igen alacsonynak számító 1,2 dolláros euróárfolyam lenne megfelelő ahhoz, hogy az eurózóna egésze kihasználhassa az ázsiai kereslet bővülésében rejlő lehetőségeket.
A kevésbé versenyképes termékekkel piacra lépő vagy az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező tagállamok számára kevés a gyenge euró a kivitel felpörgetéséhez. A bővülésre leginkább rászorult, eladósodott dél-európai országok esetében pedig halmozottak a problémák, mert a kevéssé versenyképes termékstruktúra mellett az GDP-beli aránya is alacsonyabb, így az a növekedéshez sem járhat hozzá túl nagy mértékben.
Aktuális árfolyamokat itt megnézheti
Magyarország esete annyiban különleges, hogy a külkereskedelem kisebb része kötődik dolláralapú kereskedelemhez, a zöme euróban bonyolódik. Végső soron azonban még ez is járhat pozitív hatással, azaz jót is hozhat az euró relatív gyengesége a dollárhoz képest – ha nem is mindenkinek.
A magyar külgazdaság szereplőire ugyanis eltérően hatnak a jelenlegi árfolyam-alakulások, a forint gyengülése, illetve az euró árfolyamának a paritáshoz való közeledése a dollárhoz képest. Az exportőrök számára a forint-euró versenyképességet jelentő tényező – állítja Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség elnöke. A magyarországi – elsősorban hazai tulajdonban lévő – kis- és középvállalatokat képviselő szövetség első embere szerint valahol 265–270 között fog stabilizálódni a forint/euró árfolyam, bár persze előfordulhatnak kisebb kilengések le vagy akár fel.
Az euró-dollár közeledés kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy az az exportőr, amely dollárban szerződött (s dollárban kötötték ki a fizetés pénznemét is), jelentős árfolyamnyereségre tesz szert. A tendencia egyébként mindenképpen az – véli a szakember –, hogy átrendeződnek a piacok, hiszen importoldalon veszteséget okoz az erős dollár, illetve nyereséget az amerikai pénz gyengesége. Mindenkinek el kell majd kezdeni számolni, s akár a nyereségvesztés árán is igazodni a helyzethez, ha más lehetőség nincs.
Kérdésünkre, hogy az árfolyam hektikus mozgása mennyire hat a hazai exportőrökre, azt mondta: elsősorban a fejlesztésekben, beruházásokban érdekelt exportőröknek kell hoszszabb távon helytálló döntéseket hozni: náluk ugyanis egy-egy szerződés megkötése és végrehajtása több évet is igénybe vehet, és ilyenkor a két árfolyam akár pluszban, akár mínuszban jelentősebben is eltérhet egymástól. Sajnos ma a kkv-k még a legritkább esetben alkalmaznak különféle, rendelkezésre álló eszközöket, amelyek mérsékelhetik az ilyen kockázataikat.
Dávid példaként az árfolyam-biztosítást hozta fel, amelynek díját túlságosan magasnak ítélik még azok is, akik gondolnak a kockázatok mérséklésének szükségességére. Hasonlóképpen nem gyakori, hogy egy-egy szerződésbe a hazai kkv-k beleemelik az úgynevezett értékőrző klauzulát. Az, hogy ezek kiveszőben vannak Magyarországon, jelzi: a külkereskedelmi szakma leépült, s éppen ideje lenne ismét felfelé ívelő pályára állítani különféle eszközökkel. BD–JK–NVZs
Megszorító intézkedések az egyes országokban
FranciaországA hagyományosan magas exporthányad ellenére sem képes kellően profitálni fizetőeszköze leértékelődéséből. A termékek középszerű minőségét és ennek megfelelő piaci pozicionálását s a legdinamikusabb felvevőhelyeken való gyengébb jelenlétet okolják szakemberek. Az ipari minisztérium jelentése a cégek rossz taktikáját hibáztatta amiatt, hogy a kivitel részesedése a globális exportból 5,8-ről 3,8 százalékra zsugorodott 1995 és 2008 között. Pedig Nicolas Sarkozy elnök az elmúlt években több ízben is az erős eurót hibáztatta a gyenge exportszereplés miatt.
Görögország
Az exportcikkek alacsonyabb feldolgozottsága és technikai tartalma mellett az is gondot jelent, hogy az export a GDP-nek csupán a 24 százalékát teszi ki. Az EU–IMF-mentőcsomag mellékhatásai két szempontból is hátrányosak lehetnek Athén – és a többi hasonló cipőben járó euróövezeti ország – számára. A feltételként szabott megszorítások bénítóan hatnak a belső keresletre, és ez kiolthatja a gyenge euróból eredő esetleges előnyöket. Másrészt a mentőcsomag az euró erősödését is magával hozza, ez szintén az exportmegalapozású konjunktúra ellenében hat.
Magyarország
A dollár erősödésének elsősorban az energiahordozók importjában van jelentősége, így a behozatalt befolyásolja jobban az árfolyamváltozás.
A dollárerősödés drágítja számunkra az olajat és a földgázt, tehát rontja a cserearányunkat, ahogyan a folyó áras külkereskedelmi mérleget is. A külkereskedelmi volumenre azonban ellentétesen hathat, azaz a megdráguló energiaforrások iránti kereslet csökkenhet, viszont a dollárban olcsóbbá váló kiviteli cikkeink iránti kereslet növekedhet. Inflációs szempontból veszélyt is hordoz magában a folyamat.
Nagy-Britannia
Kevésnek bizonyult a fizetőeszköz gyengülése a brit kivitel esetében. Miközben a font 25 százalékot veszített értékéből a globális válság első fordulójának 2007-es kezdete óta, ez nem éreztette pozitív hatását az exportban. Az egyik magyarázat szerint ez arra vezethető vissza, hogy a brit cégek piaci részesedésük erősítése helyett az árrés növelésére használták ki a font gyengülését. Elemzők a gyenge márciusi külkereskedelmi mutatók kapcsán arra figyelmeztettek: az új brit kormánynak nem érdemes reménykednie egy exportvezérelt gazdasági kilábalásban.
Németország
Attól eltekintve, hogy fiskális szempontból is jól áll Németország, egyben az legversenyképesebb exportstruktúrájával rendelkezik jó minőségű, magas technikai színvonalat képviselő termékeivel. Ehhez járul még az is, hogy európai vetélytársainál jobb pozícióban van a leggyorsabban növekvő ázsiai piacokon, ahol az euró dollárral szembeni árfolyama perdöntő lehet az árversenyben. Így lehetséges az, hogy Németország folyamatosan növelni volt képes a másik exportnagyhatalomnak számító Kínába irányuló kivitelét, még a legsúlyosabb válság idején is.
A hagyományosan magas exporthányad ellenére sem képes kellően profitálni fizetőeszköze leértékelődéséből. A termékek középszerű minőségét és ennek megfelelő piaci pozicionálását s a legdinamikusabb felvevőhelyeken való gyengébb jelenlétet okolják szakemberek. Az ipari minisztérium jelentése a cégek rossz taktikáját hibáztatta amiatt, hogy a kivitel részesedése a globális exportból 5,8-ről 3,8 százalékra zsugorodott 1995 és 2008 között. Pedig Nicolas Sarkozy elnök az elmúlt években több ízben is az erős eurót hibáztatta a gyenge exportszereplés miatt.
Görögország
Az exportcikkek alacsonyabb feldolgozottsága és technikai tartalma mellett az is gondot jelent, hogy az export a GDP-nek csupán a 24 százalékát teszi ki. Az EU–IMF-mentőcsomag mellékhatásai két szempontból is hátrányosak lehetnek Athén – és a többi hasonló cipőben járó euróövezeti ország – számára. A feltételként szabott megszorítások bénítóan hatnak a belső keresletre, és ez kiolthatja a gyenge euróból eredő esetleges előnyöket. Másrészt a mentőcsomag az euró erősödését is magával hozza, ez szintén az exportmegalapozású konjunktúra ellenében hat.
Magyarország
A dollár erősödésének elsősorban az energiahordozók importjában van jelentősége, így a behozatalt befolyásolja jobban az árfolyamváltozás.
A dollárerősödés drágítja számunkra az olajat és a földgázt, tehát rontja a cserearányunkat, ahogyan a folyó áras külkereskedelmi mérleget is. A külkereskedelmi volumenre azonban ellentétesen hathat, azaz a megdráguló energiaforrások iránti kereslet csökkenhet, viszont a dollárban olcsóbbá váló kiviteli cikkeink iránti kereslet növekedhet. Inflációs szempontból veszélyt is hordoz magában a folyamat.
Nagy-Britannia
Kevésnek bizonyult a fizetőeszköz gyengülése a brit kivitel esetében. Miközben a font 25 százalékot veszített értékéből a globális válság első fordulójának 2007-es kezdete óta, ez nem éreztette pozitív hatását az exportban. Az egyik magyarázat szerint ez arra vezethető vissza, hogy a brit cégek piaci részesedésük erősítése helyett az árrés növelésére használták ki a font gyengülését. Elemzők a gyenge márciusi külkereskedelmi mutatók kapcsán arra figyelmeztettek: az új brit kormánynak nem érdemes reménykednie egy exportvezérelt gazdasági kilábalásban.
Németország
Attól eltekintve, hogy fiskális szempontból is jól áll Németország, egyben az Európai Unió legversenyképesebb exportstruktúrájával rendelkezik jó minőségű, magas technikai színvonalat képviselő termékeivel. Ehhez járul még az is, hogy európai vetélytársainál jobb pozícióban van a leggyorsabban növekvő ázsiai piacokon, ahol az euró dollárral szembeni árfolyama perdöntő lehet az árversenyben. Így lehetséges az, hogy Németország folyamatosan növelni volt képes a másik exportnagyhatalomnak számító Kínába irányuló kivitelét, még a legsúlyosabb válság idején is. Kinek jó a gyenge euró? -->
