Meghatározó a legalább részben külföldi tulajdonú vállalatok szerepe a magyar gazdaságban: miközben e cégek a gazdálkodó szervezetek csupán 7 százalékát képviselik, az adókedvezmények 70 százalékát ők érvényesítik.
A meghatározó arányban külföldi tulajdonban lévő vállalatok részesülnek az adókedvezmények 70 százalékából, miközben számszerűleg ezek a cégek az összes magyarországi gazdasági társaság csupán 7 százalékát teszik ki – mutatott rá Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke szerda délután a Magyar Közgazdasági Társaság fórumán.
A 2008-ról szóló társasági adóbevallások alapján készült elemzések ismertetése során a szakember hozzátette: a legalább 50 százalékban külföldi tulajdonú cégek a nemzetgazdaság teljes export-árbevételéből 77 százalékos részesedést szakítanak ki, a foglalkoztatásnak azonban csak a 24 százaléka köthető hozzájuk.
Mivel Magyarországon a külföldi tulajdonú cégek közül kerülnek ki a legnagyobb vállalatok, az előbbi adatok után már nem meglepő, hogy miközben a társasági adóbevallások közel 90 százalékát a mikrocégek nyújtják be, az adókedvezmények több mint 90 százaléka a nagyvállalatoknak jut. Ebben része van annak is, hogy a 2008-as mintegy 67 milliárd forintnyi összes adókedvezményből 8,2 milliárd forintot egyedi kormánydöntés jutatott bizonyos cégeknek.
Hasonló, bár kevésbé szélsőséges képet mutat a nyereséges vállalkozások és az összes nyereségből kiszakított részesedésük is. Míg a nyereséges cégek 86,1 százaléka mikrovállalkozás, a magyar gazdaságban képződő nyereség csupán 26,7 százalékát „vihetik ők haza”.
Ezzel szemben a nagyvállalatok számszerűleg csak a gazdasági társaságok 1,8 százalékát képviselik, ám a nyereség 48,1 százaléka náluk keletkezik. Abban ugyanakkor nincs jelentős eltérés, hogy a gazdasági válság mind a nagy-, mind a kisebb vállalkozásoknál érezteti a hatását. Az adózás előtti eredmény a nagyvállalatoknál a 2007-es 2970 milliárdról 2008-ban 1368 milliárd forintra apadt, a mikrovállalkozásoknál pedig a három évvel ezelőtti 829 milliárd forintos eredmény csökkent szintén nagyjából a felére, 484 milliárdra. Ami a cégek összesített üzemi eredményét illeti: a 2007-es 2891,1 milliárd forintról ez a mutató már 2008-ban 2754 milliárdra csökkent, a pénzügyi eredmény pedig 311,2 milliárd forintos pozitívumból 1080,6 milliárd forintos negatívumba fordult.
Mint az köztudott, a vállalkozások mérete szerinti csoportosításban a mikrocégek kerülnek túlsúlyba: e vállalkozások száma tavaly 305 ezerre rúgott, miközben a kisvállalkozások száma 25,5 ezer, a középvállalatoké 4,7 ezer volt. A nagyvállalatok száma 7,7 ezer közelében járt a tavalyi év során. Szikora János szerdán, az MKT fórumán hozzátette: miközben hivatalosan közel 600 ezer gazdálkodó szervezet létezik Magyarországon, a működő, kettős könyvvitelt vezető cégek száma csupán 330-340 ezerre tehető.
A fórumon az APEH elnöke az adóhatósági elemzés alapján azt is leszögezte: az utóbbi években a gazdasági társaságok jegyzett tőkéjének 57-60 százaléka van külföldi kézen, míg a belföldi magánszemélyek részesedése 9 és 11 százalék között mozog.
