Magas a bankok jövedelmezősége: az ügyfelekre hárítottak

A jelentősen növekvő értékvesztésképzés ellenére a bankrendszer jövedelme 2009-ben emelkedett az előző évhez képest. Ez alapvetően a pénzügyi műveletek átmenetileg megnövekedett eredményének, valamint kisebb részben a bővülő kamatjövedelemnek köszönhető. Ez utóbbiban meghatározó szerepet játszhatott, hogy a bankok az emelkedő kockázati költségek egyre nagyobb részét a meglévő ügyfelekre hárították. A pénzügyi vállalkozások ugyanakkor 2009-ben a megnövekedett kockázati költségek miatt már veszteségessé váltak. 2010 eddig eltelt időszakában tovább javult a bankrendszer jövedelemtermelő képessége, ami jelentős részben nem az aktivitás, hanem a kamatmarzs (eszközök és források közötti kamatkülönbözet) bővülésére vezethető vissza.

Tavaly a bankrendszer (bankok és fiókok) az előző évinél 5 százalékkal nagyobb, 306 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el. Az adózás előtti 1 százalék körüli ROA (eszközarányos eredmény) és a 13 százalékot némileg meghaladó ROE (tőkearányos eredmény) mutatók ugyanakkor némileg mérséklődtek a 2008-as értékekhez képest. A jövedelmezőség szintje azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig magasnak tekinthető.

Az eredmény forrását vizsgálva az előző esztendőben jelentős szerkezeti átrendeződés volt tapasztalható: bevételi oldalon a kamatjövedelem 16 százalékkal, azaz 120 milliárd forinttal bővült, a pénzügyi műveletek eredménye viszont kétszerese volt az előző évinek. A bankrendszer tőkepiaci kitettsége az aggregált mérlegfőösszeg 8-10 százalékát éri el, amelynek meghatározó részét az (éven túli lejáratú) állampapírok állománya teszi ki. A hosszú forinthozamok tavaly tavasz óta tartó összesen 4-6 százalékpontos csökkenése következtében 2009-ben a bankrendszer a forgatási és befektetési célú értékpapírokon jelentős, 110 milliárd forintos árfolyamnyereséget ért el.

A bankok működési költségeiket mintegy 15 milliárd forinttal mérsékelték 2008-hoz képest. A követelések után képzett értékvesztés ugyanakkor 2009-ben 280 milliárd forinttal az előző évi közel háromszorosára emelkedett.
A kamatjövedelem növekedését 2009-ben a kamatozó eszközök emelkedése okozta, miközben a kamatmarzs (amit úgy értelmezhetünk, hogy átlagosan mennyivel kérnek több kamatot a hitelek után, mint amennyit fizetnek a forrásokra) 2008 végéhez viszonyítva változatlan, 2,9 százalék maradt. A hazai bankrendszer kamatozó eszközeinek állománya 2008-hoz képest növekedett.

Miközben a bankok nyereségesek tudtak maradni, addig a pénzügyi vállalkozások a válság hatására 2009-ben már veszteségesekké váltak. Mind a banki, mind a nem banki tulajdonú pénzügyi vállalkozások eredménye negatív lett, a teljes szektor közel 11 milliárd forint adózás előtti veszteséget halmozott fel. A banki tulajdonú pénzügyi vállalkozások közel fele volt veszteséges 2009 végén, ezek egy részénél a tulajdonos bankok tőkepótlásra kényszerülnek.

Az idén a bankokkal folytatott konzultációk alapján a piaci szereplők a magas jövedelmezőség fennmaradását valószínűsítik, sőt, az adózás előtti eredmény még 10 százalékkal emelkedhet is. A magas jövedelmezőség fenntartását a bankok az aktivitás növelésével, a kamatmarzs szélesítésével és az elszámolt értékvesztés (hitelezési veszteségek) mérséklődésével képesek elérni. Az év eddigi időszakában csökkent az elszámolt hitelezési veszteség, miközben a bankok számottevően szélesítették a kamatmarzsukat. Ennek köszönhetően a bankrendszer első negyedévi adózás előtti eredménye meghaladja a teljes tavalyi évi felét.

A forrásköltségek 2009 márciusától megfigyelhető trendszerű csökkenését a bankrendszer szereplői gyakorlatilag nem érvényesítették a meglévő hitelek árazásában, ezért a kamatmarzs emelkedni kezdett. Ez egyben azt is jelenti, hogy jövedelemátcsoportosításra kerül sor az ügyfelektől a bankok irányában, ez szolgálhatja a kockázati költségek kompenzációját. A hazai kamatmarzs az anyabanki országokét továbbra is lényegesen meghaladja, és a régiós országokkal összevetve is viszonylag magas.