„Az új Alkotmánynak szűkebbnek kell lennie a jelenleginél, csak azokat a kérdéseket kell szabályoznia, amelyeket máshol nem lehet” – erről Boross Péter volt miniszterelnök beszélt a Gazdasági Rádiónak adott interjúban.
Boross Péter tagja annak a hattagú testületnek, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök kért fel az új alaptörvény koncepciójának a kidolgozására. A volt kormányfő szerint a 2/3-os törvények mint kivételes esetek fordulhatnak elő a jövőben. Boross szerint a 2/3-os többséget igénylő jogszabályok száma „abszurd”, a rendszerváltás időszakában „más, védekező gondolatok szülték ezeket”.
Boross szükségesnek tartja, hogy az Alkotmánybíróság szerepét is újragondolják. „Meg kell határozni, ki fordulhat és milyen ügyben az Alkotmánybírósághoz. Most nagyon demokratikusan bárki, akármilyen kóbor gondolatokkal, ügyek százaival eláraszthatja ezt a komoly testületet” – fogalmazott. Boross szerint fontos lenne, hogy tényleg csak az alkotmányos alapkérdésekkel foglalkozzon az Alkotmánybíróság.
A volt miniszterelnök szeretné, ha újra megjelenne a közigazgatási bíráskodás, így az Alkotmánybíróságtól egyes kérdések átkerülhetnének ide, a „hatalom és a személy viszonyában bekövetkező konfliktus rendezésében lehetne szerepe a közigazgatási bíróságoknak”.
Boross Péter a családi adózás kapcsán - hangsúlyozottan egyéni véleményként, sehol nem előterjesztve – úgy fogalmazott: a gyermeket nevelőknek nyújtott adókedvezményből eredő költségvetési hiányt ellensúlyoztatni kellene a gyermeket nem nevelők gyermeknevelési hozzájárulásával. „Az a nemzet, amelyik fogyásnak indult, az nem szabad, hogy a merészebb gondolatokat merő tapintatból ne tűzzünk napirendre. Meggyőződésem, hogy a gyermeket nem nevelő magyaroknak is hozzá kell járulnia a nemzet jövőjéhez” – mondta.
