Stezer WSJ-beli jegyzetében két körülményre koncentrál. Egyrészt a spanyol bankok már nem tudnak bankközi alapon, illetve az európai tőkepiacokról hitelhez jutni, ezért az Európai Központi Bankhoz fordulnak – az utóbbi hónapban a spanyol hitelintézetek az EKB legnagyobb ügyfelévé nőtték ki magukat. Áprilisban még csak 74,6 milliárd euróval tartoztak az EKB-nak, május végén már 85,6 milliárddal. Ha az EKB is kimerülne, a következő hitelállomás az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) lehet a maga 440 milliárd eurójával...
Stelzer másik aggasztó érve, hogy a spanyol állam a jelenlegi fiskális körülmének között képtelen lenne fizetésképtelen bankjai helyett helytállni. Az evvel kapcsolatos európai aggodalmaknak Ordonez spanyol pénzügyminiszter az ún. stressztesztek nyilvánosságra hozatalával igyekszik most elejét venni, csakhogy a nyilvános teszteredmények korántsem terjednek ki a bankszektor egészére, ezért nem is igazán meggyőzőek.
A bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja által készített tanulmány szerint az eurózóna bankjainak kockázati kitettsége a PIIGS-országok hiteleinek eléri az 1 600 milliárd eurót, ebből a spanyol hiteleknek való kitettség 727 milliárd, amelynek kockázatát elsősorban német és francia bankok viselik – alkalomadtán őket tehermentesítené az EFSF.
