BUX 39,240.53
-1.65%
BUMIX 3,711.97
-1.12%
CETOP20 1,829.32
-2.80%
OTP 8,422
-0.78%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.75%
-1.73%
-1.49%
ZWACK 18,550
+1.09%
0.00%
ANY 1,570
-0.95%
RABA 1,095
+0.92%
0.00%
+0.63%
-3.12%
-0.94%
OPUS 165.8
-2.01%
+5.42%
-3.90%
0.00%
-3.19%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,918
-1.75%
-1.27%
ALTEO 2,370
-0.84%
+11.76%
-1.22%
EHEP 1,130
-5.83%
-0.83%
+0.89%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
-0.77%
0.00%
0.00%
-0.36%
+0.81%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
-0.27%
-3.12%
NAP 1,238
+1.48%
0.00%
-15.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Elkobzás, nem adó: Egymásnak feszül Matolcsy és a bankszféra

Bár a pénzügyi szektortól várt 200 milliárd forint kőbe vésett szám, a bankokkal köthető olyan megállapodás, hogy a hitelportfóliók tisztuljanak és a hitelezési tevékenységük bővüljön - mondta Matolcsy György a Figyelőnek adott interjújában, amely lap csütörtöki számában jelenik meg. A pénzintézetek elkobzásnak és nem adónak tartják a különadót.

A Bankszövetséggel tárgyaló nemzetgazdasági miniszter, aki a pénzügyi szektortól várt 200 milliárd forint összegről kíván megállapodni, elmondta: a bankrendszer, s egyúttal az egész gazdaság jövőjét meghatározó kérdések között van a devizahiteles probléma rendezése, amelynek az egyik technikája a National Asset Management Company (nemzeti vagyonkezelő) típusú társaság létrehozása.

A rossz adósok köre már 900 ezer körüli, de ebből 100 és 300 ezer közötti lehet azon családok száma, akik a bankok számára rossz portfóliót, a politika szempontjából bajba jutott szavazókat, a gazdaságpolitikának pedig egy olyan zárt rendszert jelentenek, ahonnan sem a várt fogyasztás, sem a beruházások, sem az otthonteremtés, sem a gyermekvállalás felé nem vezetnek utak. Tehát a probléma megoldása a bankrendszernek ugyanolyan fontos, mint a politika vagy a kormány számára.

Az interjúban Matolcsy György közölte: a 29 pontos akcióprogram lényege, hogy a kormány 320-360 milliárd forint körüli gazdasági, pénzügyi programról döntött, amelynek két ága az államháztartás stabilizálása és a növekedés erősítése.

A pénzintézetek elkobzásnak és nem adónak tartják

A pénzügyi szféra szereplői túlzottnak tartják a kormány által rájuk kivetni tervezett elvonást; a "bankadó" sokakat veszteségbe döntene, ami miatt egyes szereplők akár ki is vonulhatnak a magyar piacról - állítják.

Lapunk értesülése szerint levélben kérték a kormányfőt: gondolja át a bevezetni tervezett, a pénzügyi szektort érintő különadó lehetséges hatásait

A kormány akcióterve szerint a pénzügyi szektor szereplőire "bankadót" rónának ki, ami három évig maradna érvényben. A pénzügyi cégeknek az idén - a hitelintézeti járadék címen fizetendő 13 milliárd forinttal együtt - 200 milliárd forintot kellene befizetniük az államkasszába.

Orbán Viktor miniszterelnök az akcióterv ismertetésekor még csak a bankokat, biztosítókat és lízingcégeket említette az adó megfizetésére kötelezettek között, mostanra pedig kiderült, hogy az elvonás a pénzügyi szféra valamennyi szereplőjét sújtaná.

Azt még nem tudni, hogy az adót milyen formában szednék be, hogy mi lenne a vetítési alap, és mekkora az adókulcs.

"Hogy kitől mit várunk, arról folynak a háttérszámítások. Figyelembe vesszük a felosztásnál a nyereséget és az árbevételt is" - mondta Matolcsy a Figyelőnek.

Az MTI úgy tudja, hogy a bankszektorra hárulna a tervek szerint a beszedni kívánt összeg több mint fele, az eddigi 13 milliárd forintnyi hitelintézeti járadékon túl további 107 milliárd - az idén összesen 120 milliárd - forintot kellene befizetniük.

A Magyar Bankszövetség elnöksége által összehívott szerdai bankvezetői értekezleten ugyanakkor a banki tulajdonosok többsége a jelenlegi feltételrendszer "lényeges" módosítását tartotta szükségesnek, amiből az olvasható ki, hogy nagy a rés az elvárt és a bankok által befizethetőnek tartott összeg között.

A tulajdonosok nem adóztatásnak, hanem konfiskálásnak (elkobzásnak) tartják, hogy nem létező eredményre is adót akarnak kivetni, amit így tőkeágon, vagyonadóként kellene megfizetni - mondta korábban az MTI-nek az egyik hitelintézet képviselője.

A tervezett bankadó összege és egyéb feltételei a vezetői értekezlet után kiadott sajtóközlemény szerint jelentősen gyengítenék a bankrendszer tőkehelyzetét és hitelezési képességét, és - a kormány szándékaival ellentétesen - súlyosan negatív hatással járna a reálgazdaságra.

Videointerjú Kisbenedek Péterrel

 Nem tartják elfogadhatónak a rájuk kirovandó bankadó mértékét a biztosítók sem, amelyekre piaci hírek szerint a fennmaradó 80 milliárd forintos összeg oroszlánrésze hárulna. Kisbenedek Péter, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, amennyiben a kormány által 200 milliárd forintra tervezett pénzintézeti különadóból 20 milliárd forintnál több jutna a biztosítókra, ezt a szektor nagyobb része nem viselné el károsodás nélkül.

 A múlt évben 6 biztosító 66 milliárd forintos nyeresége adta ki a szektor nyereségének a 90 százalékát, a maradék 25 biztosító között oszlott meg, így a különadó ez utóbbi csoportba sorolt biztosítókat veszteségbe döntené, és egy részük kivonulna a magyar piacról - mondta a Mabisz elnöke.

A jövedelemtermelés meglehetősen koncentrált a bankszektorban is, ahol a tavalyi összes adózott eredmény 96 százaléka nyolc nagybanknál keletkezett (beszámítva a nagybanki csoportokhoz tartozó szakosított hitelintézeteket is), a bankszektor tavalyi adózás előtti nyereségének a felét az OTP termelte meg, kilenc bank pedig veszteséges volt.

 Az alapkezelők is aggodalmukat fejezték ki a különadó kapcsán. A szektor túladóztatásának beláthatatlan következményei lehetnek, miután e cégek tevékenységét "pillanatok alatt" ki lehet vinni az országból - mondta Temmel András, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) főtitkára, aki arra is felhívta a figyelmet: ha nem Magyarországon lesznek a portfóliómenedzserek, kérdéses, hogy mennyi magyar állampapírt fognak megvenni.

A pénzügyi vállalkozások, amelyekre szintén kivetnék a pénzügyi különadót, tavaly 16,7 milliárd forint veszteséget könyveltek el, az idei első negyedévben pedig közel 2,8 milliárd forintot. A szektoron belül a lízingcégek tavalyi vesztesége legalább 26 milliárd forint volt a Magyar Lízingszövetség szerint.

A különadó nagyon rossz periódusban éri a lízingcégeket - mondta az MTI-nek még kedden Lévai Gábor, a lízingszövetség főtitkára -, a piacon ugyanis már második éve visszaesés tapasztalható, a veszteségek mind az autófinanszírozásban, mind a kkv üzletágban masszívak.

A biztosítókat és a bankokat is rossz időszakban éri az elvonás érdekképviseleti szervezeteik szerint. Az előbbiekre rekordösszegű, várhatóan 30 milliárdot is elérő kárkifizetés vár az elmúlt hetek viharai és árvizei után. Az utóbbiak pedig komoly nehézségekkel küzdenek a meglévő portfólióval kapcsolatos veszteségek elszámolása miatt, s az idén is jelentős értékvesztéssel kell kalkulálniuk.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek