Főként az újraéledő inflációs félelmekről szólt az elmúlt hét makrogazdasági szempontból. Az újra emelkedő béreket még az előzetesen vártnál nagyobb drágulási ütem sem tudta kioltani, noha a gazdaság teljesítménye még messze nem heverte ki a válság nyomait. Bár a jegybanki kommunikációban ezt igyekeznek háttérbe szorítani, mégis jelzésértékű, hogy már szó sem esett a kamattartás indoklásában további vágásokról. Ez azonban inkább a jövőbeli feszültségekre érvényes, hiszen a kiskereskedelem továbbra is padlón van, vagy még inkább hanyatlóban.
A versenyszférában 5,2 százalékkal emelkedtek a bruttó keresetek áprilisban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal számaiból. Ez valamivel visszafogottabb az előző havi, 7 százalékot közelítő mértéknél, ám ha figyelembe vesszük, hogy az szja-sávhatár megemelése miatt még változatlan bruttóval is többet vittek volna haza a munkavállalók, akkor nehezen magyarázható. A magánszektorban így 10,2 százalékkal haladták meg a tavalyit a nettó keresetek áprilisban és 10,5-del az első négy hónap átlagában.
A várakozásoknak megfelelően nem változott az alapkamat a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának múlt hétfői ülésén. Az irányadó ráta így továbbra is 5,25 százalék maradt. A tanács előtt 25 bázispontos kamatcsökkentési, illetve -tartási javaslat volt; a túlnyomó többség döntött a változatlan kamatról. Az indoklásban Magyarország kockázati megítélésének elmúlt hetekbeli romlása mellett szerepelt a kormány óvatlan június eleji kommunikációja is.
Kedvezőtlen fordulatot vett áprilisban a hazai kiskereskedelem teljesítménye: az eladások éves alapon 5 százalékkal estek vissza a KSH legfrissebb számai alapján. Az előző négy hónapban folyamatosan javult a mutató, márciusban már csak 4 százalékos éves visszaesés volt. A szezonálisan megtisztított adatok szerint az áprilisi értékesítés volumene az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal zsugorodott. BD