Kiskereskedelmi lejtmenet
A szezonális megtisztított adatok szerint az áprilisi értékesítés volumene az előző hónaphoz viszonyítva 0,8 százalékkal zsugorodott. Ennél utoljára tavaly nyáron mutatkozott nagyobb havi csökkenés, amikor a válság a tetőpontján volt. Akkor azonban az áfaemelésnek és a reálbércsökkenésnek tudhattuk be a hanyatlást, most viszont már a KSH adatai alapján emelkednie kellene a vásárlóerőnek. Már a 2004-es szintet sem éri el az eladások volumene, ami a kereskedők jövedelmezőségi helyzetéről sokat elárul.
A korábbi tendenciával ellentétben ezúttal az élelmiszer-eladások estek az átlagosnál nagyobb, 5,7 százalékos mértékben április során. Ez azért is meglepő, mert a termékkör iránti kereslet még a legnagyobb recesszió idején is viszonylagos stabilitást mutatott, és az árak alakulása sem nyújt magyarázatot a változásra, ezért valószínűbb, hogy egyszeri kiugrásról lehet szó. Ezzel szemben az üzemanyagoknál látható keresletszűkülés az első négy hónap alapján trendszerűnek nevezhető. A jelentős áremelkedés jócskán visszafogta a benzinkutak eladásait, közel 10 százalékos mértékben.
Az Európai Unió 27 tagállamában az előző év azonos időszakához mérten átlagosan 1,6 százalékkal, az eurózóna országaiban 1,5 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom áprilisban az Eurostat számításai szerint. Csak négy tagállamban tapasztaltak növekedést, tizenhatban csökkenést (még nem minden tagállam szerepel a felmérésben). A legnagyobb mértékű növekedést Máltán, a legnagyobb visszaesést (11,7 százalékot) Bulgáriában és Litvániában mérték. BD
