BUX 51,453.71
-0.95%
BUMIX 4,324.31
-0.57%
CETOP20 2,344.48
-0.66%
OTP 17,500
-2.21%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
+0.27%
+0.22%
ZWACK 16,500
+0.61%
0.00%
ANY 1,580
-1.56%
RABA 1,510
0.00%
0.00%
-0.59%
0.00%
-1.37%
-0.60%
-3.11%
-0.68%
-1.34%
-0.52%
OTT1 149.2
0.00%
-0.83%
MOL 2,460
+0.57%
+0.71%
ALTEO 1,370
-1.79%
0.00%
-0.43%
EHEP 1,945
0.00%
0.00%
-0.30%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.87%
-0.47%
0.00%
0.00%
SunDell 37,200
-0.53%
0.00%
+0.46%
+3.66%
+1.14%
+0.16%
-2.86%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Formálódó kompromisszum - Választható lenne az uniós útlevél

Fedezeti alapok: egy készülő kompromisszum szerint választható lenne az uniós „útlevél”

Kompromisszum körvonalazódik az alternatív befektetési alapok szabályozása körül a tagállamok és az Európai Parlament (EP) között már több mint két hónapja tartó vitában. Az uniós pénzügyminiszterek májusi döntése (VG, 2010. május 20., 5. o.) óta folyó egyeztetések egyik központi kérdése az unión kívüli fedezeti alapok működési engedélyének a szabályozása: míg a tagállamok saját hatáskörükben tartanák azok kiadását a területükön tevékenykedő alapok számára, addig az EP egységes „útlevél” bevezetését szorgalmazza. Ez utóbbi megoldást támogatja Michel Barnier belső piaci biztos is.
Az uniós törvényhozók az egységesítéstől azt várják, hogy csak a szigorú standardoknak megfelelő alapok kapnak majd lehetőséget az európai működésre.

A tagállamok közül azonban elsősorban a fedezeti alapok többségének otthont adó Nagy-Britannia ragaszkodik ahhoz, hogy az EU-engedély feltételeit nem teljesítő külföldi cégek „második esélyt” kaphassanak az egyes országok hatóságaitól. Bár az uniós útlevél bevezetése az alapok számára nyilvánvaló előnyökkel is járna, az ágazat szereplői azért ódzkodnak ettől a megoldástól, mert az egységes engedélyek kiadása egy újonnan felállítandó hatóság feladata lenne, amely – félelmeik szerint – rossz esetben akár hónapokig-évekig is foglalkozhat egy-egy kérelemmel.
Az EurActiv értesülése szerint most egy olyan megoldás körvonalazódik, amely szerint a cégek választhatnának az uniós útlevél és a nemzeti engedélyek között. Ha az EP és a tagállamok valóban kompromisszumra jutnak a kérdésben, azzal akár újra sínre kerülhet a szabályozás elfogadásának már kisiklani látszott menetrendje, és az uniós törvényhozás szeptemberben szavazhat a tervezetről. Az új szabályozási rezsim így jövő januárban léphetne életbe.
A működési engedélyek ugyanakkor nem az egyetlen vitapontot jelentik az EP és a tagállamok között. Az alapok tevékenységének a felügyeletében ugyancsak az erős, központi ellenőrzést szorgalmazó, illetve a nemzeti hatóságok jogkörét kevésbé csorbító álláspontok csapnak össze. A tervek szerint létrejövő páneurópai felügyelet hozzájuthatna az alapok befektetéseivel és hitelfelvételével kapcsolatos információkhoz, s akár kereskedési korlátozásokkal is beavatkozhatna a piacokon. Az uniós hatóság a pénzügyi rendszer stabilitását fenyegető kockázatok észlelése esetén határt szabhatna az alapok eladósodásának is, ám a parlament a hitelfelvétel korlátozásában ennél nagyobb szigort szorgalmaz.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy az új szabályozás véget fog vetni az alapokat övező titkolózásnak. A cégeknek ugyanis közölniük kell majd a jövőben a hatóságokkal, hogy milyen termékekkel és mely piacokon kereskednek, illetve fel kell majd fedniük az árfolyamok esésére játszó, short pozícióikat is.
A felügyeleteknek joguk lesz dokumentumokat követelni az alapoktól, kikérdezni menedzsereiket, ellenőrizni a telefonos híváslistákat és egyéb feljegyzéseket, illetve meglepetésszerű, helyszíni ellenőrzéseket is tarthatnak. A befektetési céllal az alapokra bízott pénzek sorsának a nyomon követésére egy letétkezelői rendszert alakítanának ki, amely biztosítaná az ügyletek megfelelő könyvelését. Az uniós remények szerint így megelőzhetők lesznek az olyan jellegű csalások is, amikor a befektetőknek saját pénzükből fizetnek (egy ideig) osztalékot.

Fedezeti alapok Magyarországon

Hazánkban a tőkepiacról szóló törvény (Tpt.) alapján létrehozott alapok csaknem 100 százaléka fedezeti alapnak tekinthető, mert azok a szabályozottakhoz képest jóval szabadabban működhetnek. Ezért a készülő uniós direktíva rájuk is vonatkozna – tudtuk meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől.

Külföldi szemmel nézve azonban inkább csak a származtatott ügyletekbe befektető befektetési alapok tartoznak ebbe a kategóriába hazánkban, hiszen azok akár nyolcszoros tőkeáttétellel is dolgozhatnak. Törvényi korlátozások ugyanakkor még ezek befektetéseire is érvényesek. Külföldi kibocsátású fedezeti alapok éppen azért nem kerültek nyilvánosan forgalomba eddig Magyarországon, mert ezeknek nem tudtak megfelelni.

A hazai, alternatívnak minősülő alapok esetében így a felügyelet szerint az új uniós rendelkezések nem jelentenének feltétlenül szigorítást. Ezt azzal indokolják, hogy a Tpt. már jelenleg is magasabb szintű szabályokat fogalmaz meg az ilyen alapokkal szemben, mint más tagországokban.

Külföldi szemmel nézve azonban inkább csak a származtatott ügyletekbe befektető befektetési alapok tartoznak ebbe a kategóriába hazánkban, hiszen azok akár nyolcszoros tőkeáttétellel is dolgozhatnak. Törvényi korlátozások ugyanakkor még ezek befektetéseire is érvényesek. Külföldi kibocsátású fedezeti alapok éppen azért nem kerültek nyilvánosan forgalomba eddig Magyarországon, mert ezeknek nem tudtak megfelelni.

A hazai, alternatívnak minősülő alapok esetében így a felügyelet szerint az új uniós rendelkezések nem jelentenének feltétlenül szigorítást. Ezt azzal indokolják, hogy a Tpt. már jelenleg is magasabb szintű szabályokat fogalmaz meg az ilyen alapokkal szemben, mint más tagországokban. Formálódó kompromisszum -->

Kapcsolódó cikkek