Ukrán bankok jöhetnek Magyarországra

Ukrajna új magyarországi nagyköveteként melyek a fő feladatai?

A kétoldalú gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése, új projektek indítása. Ukrajnának az uniós Keleti partnerség program nem cél, csak eszköz az uniós piacokra való belépés és országunk EU-csatlakozása felé. Törekvésünkben nagyon számítunk arra, hogy soros uniós elnökként majd Magyarország is támogatja a Brüsszellel folytatandó csatlakozási tárgyalásainkat.

Új projektek kellenek, ugyanakkor a közös záhonyi logisztikai beruházás sem halad az eredeti lendülettel...

Kedvező földrajzi adottságai ellenére Ukrajna és Magyarország már elveszítette tranzitlehetőségei egy részét a magas magyarországi vasúti tarifák miatt, s mert hiányzott a kellő támogatás is. Pedig a fejlesztésbe mások, például orosz és kínai partnerek is bevonhatók, és számos árucikknek eleve a vasúti szállítás kedvez a termék jellege és a határidőre való szállítás miatt is. Ugyanakkor a tranzit felfuttatása is csak egy eszköz Ukrajna gazdasági erősödése érdekében, amely nem kizárólag a határ magyar oldalán történő fejlesztésekkel érhető el. A két ország vállalatainak meg kell találniuk közös érdekeiket.

Egyesek szerint ésszerű, mások szerint gazdaságtalan lenne a széles nyomtávú vasút magyarországi meghoszszabbítása. Ön hogyan látja?

Több érv is szól a meghosszabbítás mellett: a környezetre káros áru átrakodás nélküli eljuttatása a végfelhasználóig, a

magyarországiaknál nagyobb orosz és ukrán teherkocsik kihasználása, valamint a kínai és egyéb távol-keleti szállítási igények kielégítése, persze létesíteni kellene egy nagy magyarországi áruelosztó központot is. A személyvonatok utasainak sem kellene átszállniuk a határon. Ugyanakkor van mit fejleszteni Ukrajnában a normál nyomtávú hálózaton is.

Mi várható acélipari kapcsolatainktól azután, hogy a Dunaferr ukrán tulajdonosa, az ISD 50 százalék plusz

2 részvény erejéig orosz ellenőrzés alá kerül, az ukrán hátterű Ferrexpo Poltava záhonyi acélipari beruházásáról pedig keveset hallani?

Az orosz befektetők inkább partnereknek számítanak, a Ferr-expo záhonyi előkészületei pedig felgyorsulhatnak a válság elmúltával. Máris erősödik az acél iránti kereslet.

Mi várható az ukrán–magyar villamosenergia-kapcsolatok terén?

Hasonlóan ígéretesnek tartom, mint a közlekedést és a szállítást. Kedvező, hogy a magyarországi árampiac nyitott, a kereslet nagy, nekünk pedig sok erőművi kapacitásunk van.

Ha orosz részvétellel korszerűsítik az ukrán gázhálózatot, elképzelhető, hogy Oroszország végül szükségtelennek tartja egy új gázvezetékkel elkerülni Ukrajnát mint tran-zitországot?

Elképzelhető. Az ukrajnai korszerűsítés és kapacitásbővítés hatmilliárd dollárba kerülne, jóval kevesebbe, mint a Déli Áramlat vagy a rivális Nabucco. Ráadásul az előbbi műszakilag nagy kihívás, mert a cső egy részét a Fekete-tenger mélyén kell lefektetni, a Nabucco pedig geopolitikailag kockázatos országokon át vezetne. Egy tranzitvezeték terrortámadások célpontja lehet. Hozzáteszem, eddig sem Ukrajna miatt állt le éppen mindig január 1-jén a rajta keresztüli gázszállítás. Tranzitország vagyunk: amit a cső egyik végén betáplálnak, az a másik végén ki is jön.

Kihasználja-e a két ország az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket?

Nem eléggé. A problémát jól példázza egy hajdúszoboszlói eset: egy üdülőtulajdonos arra panaszkodott nekem, hogy több napra és sok főre foglalt nála szállást egy ukrán megrendelő, mégsem jött a csoport, mert nem kapták meg időre a vízumot. Hiába nincs baj az ukrajnai magyar konzulátusokkal, ha sok az igény. Emiatt viszont az ukrán turista nem akkor utazik, amikor akar, hanem amikor vízumot kap. Ukrajna uniós vízummentességének a kérdése az egyik fontos pont a Brüsszellel folyó tárgyalásainkon, a másik az ukrán–EU szabad kereskedelmi zóna létrehozása.

Merre tartanak a korábban erős mezőgazdasági kapcsolataink?

Ukrajna élelmiszerből közel önellátó. Tavaly a világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre volt, 45 millió tonnás termésünkkel megelőztük Kanadát és Oroszországot is. Az idén csak 41-42 millió tonnát várunk, az oroszországi termés pedig az előző évi harmadára zuhan. A búza- és a kukoricaárak elszabadultak, a kenyér ára viszont nem szökhet fel, ezért lehet, hogy korlátoznunk kell az exportot. Tavaly Magyarországtól sok vetőmagot és tenyészállatot vettünk, stabil az agrártudományi együttműködésünk is.

Milyen az egyéb árucsereforgalmunk?

Jelentős maradt magyarországi gyógyszerimportunk, 2010 első felében 42 millió dollárt tett ki. Kivitelünkben 25 százalékos (84 millió dollár) volt a magyarországi cégek munkácsi és beregszászi egységeinek exportja, 21 százalékos (71 millió dollár) a késztermékeké és 6 százalékos az áramé. Folyamatosan vásárol alapanyagot termékvezetéken a BorsodChem és a TVK is. Ukrajnában továbbra is keresett a magyar bor, a magyar borsó, mi pedig jó vodkát kínálunk.

Ukrajna Duna-bizottsági képviselőjeként mik a fő teendői?

A vízi szállítás fejlesztésén dolgozunk. Míg Hollandiában és Angliában vízen továbbítják az arra alkalmas áru 60-60 százalékát, Kelet-Közép-Európában 10 százaléknál kevesebbet. A Duna Magyarországi szakaszán még rosszabb a helyzet az elmaradt bősi fejlesztés miatt. A Duna nem Dnyeper, de felértékelődne, ha javítanának a hajózhatóságán, ahogyan a Tiszáén is. Kisebb, de 10-15 vagonnak megfelelő uszályok közlekedhetnének rajta. Csapnál, Záhonynál kikötőt kellene létesíteni.

Milyen új területen bontakoznak ki üzleti kapcsolatok a két ország között?

Több ukrán bank készül a magyar pénzpiacra, hiteleikkel ösztönzik majd a befektetéseket. Az OTP már erős Ukrajnában, 700 millió dollárra tehető az ottani befektetése. A hamarosan a magyar piacra érkező első ukrán bank nevét még nem fedhetem fel.