Az első negyedévben a vállalatok csoporton belüli, nem adóssággeneráló forrásainál a kiáramlás 700 millió euróval haladta meg a beáramlást, amit jelentősnek neveztek – jegyezte meg a Népszabadság riportere az MNB alelnökével készített interjúban, feltéve a kérdést: valóban menekül a tőke Magyarországról?
Karvalits Ferenc szerint egy adatból nem szabad következtetést levonni. Van számos magyar nagyvállalat, amelynek a régióban működik leányvállalata, s oda invesztál. Az is természetes, hogy a vállalatoknál keletkező jövedelemnek csak kisebb része kerül újrabefektetésre.
Egy olyan időszakban, amikor a recessziót követő nagy visszaesés okán jelentős kapacitásfölöslegek alakulnak ki a cégeknél, nem várhatók új beruházások. A keletkezett jövedelmet elvonhatják például azért, mert a vállalatcsoport pénzügyi helyzete konszolidálásra szorul. De ez nem jelenti azt, hogy a telephelyet is felszámolja a cég. Úgyhogy itt nem kell rémeket látni.
Ami a válságból való kilábalást illeti, az MNB azzal számol, hogy idén a belső fogyasztás érdemben még nem járul hozzá a gazdaság növekedéséhez, viszont 2011-től – amikor a rendelkezésre álló jövedelem bővül – már azt várjuk, hogy a fogyasztás élénkül. Az elmúlt hetekben történtek azonban Karvalits szerint árnyalják a képet: a svájci frank erősödött az euróval, illetve a forinttal szemben, a háztartások jelentős része pedig éppen frankalapú devizahitellel rendelkezik. A törlesztőrészletek tovább emelkednek a rendelkezésre álló jövedelemhez képest, s ez visszafogja a fogyasztást, a beruházást. Az alelnök leszögezte: ilyen mértékű alkalmazkodást korábban nem figyeltek meg, ezért előrejelzéseik természetszerűleg bizonytalanok.
