Menedzserekre várva

Külföldi menedzserek segítségével kívánja állami nagyvállalatai hatékonyságát növelni a kínai vezetés. A cégeket felügyelő hatóság (SASAC) a minap tette közzé felhívását a China Daily kormány közeli napilapban, amely szerint „hazai és külföldi pályázók” jelentkezését várják 12 nagyvállalat vezetői pozícióiba. Peking nem titkolt szándéka, hogy 30-50 állami céget hazai és globális szinten is vezető pozícióba szeretne juttatni. A nagyméretű, de nyugati mércével mérve rossz hatékonysággal működő cégek külföldi toborzási esélyeit rontja ugyanakkor, hogy az állami tulajdonos miatt a vállalatvezetők munkájában az uralkodó kommunista párthoz való politikai hűség elengedhetetlen követelmény.

Egyértelműen érezhető az érdeklődés Kínában a nyugati cégvezetői szaktudás iránt – mondta el lapunknak Varga Krisztina, a Workplus munkaerő-közvetítő ügyvezető igazgatója. Eddig inkább az volt a gyakoribb, hogy a Magyarországon működő multik helyezték át cégen belül az itthoni menedzsereiket a Távol-Keletre annak érdekében, hogy ott is meghonosítsák a nyugati vállalati kultúrát. Ez azért is fontos lehet, mert helyi vezetés mellett nem mindig biztosított, hogy a termelési folyamat egészében érvényesülnek a nyugati standardok. Ezzel együtt kínai részről is egyre nagyobb igény van a nyugati típusú vállalati tréningek iránt, mivel e területen még komolyabb lemaradás tapasztalható az ázsiai ország cégeinél.

A korábban jól bevált technológiaelszívás után a kínaiak most a nyugati vállalatvezetési ismereteket is meg kívánják szerezni, ehhez jó eszköz lehet az európai és amerikai szakemberek odacsalogatása. Immár a kínai gazdaság is eljutott arra a pontra, ahol a korábban nagy előnynek számító olcsó munkaerő már nem elegendő a továbblépéshez a hatékonyság szakszerű javítása nélkül.

A magyar menedzserek számára mindez jó lehetőséget jelent, mivel hazánkban komoly tudásbázis halmozódott fel a vállalatirányítási ismeretek terén, amelynek köszönhetően az itthoni menedzserek egy része a nemzetközi élvonalban is versenyképesnek számít – fogalmazott Varga.

A szaktudás iránti nyilvánvaló kínai érdeklődés mellett fontos szempont lehet az is, hogy a külföldi menedzserek segítségével a cégek arculata sokkal inkább eladhatóvá válik a globális piacon – mutatott rá a kínai és délkelet-ázsiai ügyekkel kapcsolatos üzleti tanácsadást végző Tradeland Kft. ügyvezető igazgatója. Vizi Balázs szerint középvezetői szinten, illetve a mérnöki állások kapcsán már régebb óta megfigyelhető a külföldi munkaerő bevonása a kínai tulajdonú vállalatoknál. Ami az e heti bejelentésben újdonságot jelent, az az, hogy felső vezetői állások esetében is igénybe vennének külföldi munkaerőt. A nyugati vállalati környezetben szocializálódott menedzserek katalizátorszerepet játszhatnak a kínai cégeknél külföldi partnerekkel való együttműködés során – emelte ki Vizi.

A jó lehetőség reményében Kínában szerencsét próbáló nyugati menedzserek ugyanakkor könnyen kettős szorításban találhatják magukat új posztjukon. Egyfelől az üzleti eredmények javulását várná el tőlük a pekingi vezetés, másfelől könnyen előfordulhat, hogy a hatékonysági szempontokat felülíró politikai utasításoknak kell időnként engedelmeskedniük. Mert az állami cégeknél a végső döntés továbbra is a kommunista párt kezében maradna, és annak szempontjai gyakran nem esnek egybe a közgazdasági ésszerűséggel.

Az AP hírügynökség szerint egyébként még az sem teljesen tisztázott, hogy mit is ért a SASAC „külföldi” alatt. Egyes értelmezések szerint ez inkább a nyugati cégeknél dolgozó, de kínai származású menedzserekre vonatkozik. Más források ezzel szemben úgy vélik, hogy a külföldi megjelölés a valóban más nemzetiségűekre is vonatkozik.

Versenyképesek a fizetések is

Nem járnak rosszul a Kínában munkát vállaló külföldi menedzserek. Az HSBC bank idei felmérése szerint átlagosan többet kapnak az ázsiai országban dogozó „expatek” a nyugat-európai és amerikai javadalmazásnál. Kína a rangsor 10. helyén végzett az idén, miközben az USA a 12., a legjobb helyezést elérő európai állam, Svájc pedig csak a 14. Az euróövezet államai a 25-ös lista utolsó helyeit foglalják el a külföldi menedzserek fizetése alapján.

A listavezető Oroszország, ahol a megkérdezett külföldi illetőségű cégvezetők több mint harmada válaszolta azt, hogy 250 ezer dollárt meghaladó éves fizetése van. Dobogós helyet kapott még Szaúd-Arábia és Bahrein, és az élmezőnyben végzett az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Bermuda is.