Pénzbüntetés a tagállamoknak
A deficitszabályokat megszegő eurózóna-tagállamoknak az Európai Bizottságnál elhelyezendő pénzletéttel kellene garanciát adniuk arra, hogy visszafogják kiadásaikat. A European Voice szerint ezt a kitételt is tartalmazza majd az a tervezet, amelyet Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos jövő szerdán mutat be. A gazdasági kormányzás erősítésére hivatott reformelképzelés a GDP 0,2 százalékának megfelelő összeg elhelyezését írná elő kamatozó betétként arra az esetre, ha az illető ország kiadásai a gazdasági bővülés üteménél lényegesen gyorsabban nőnek. Ha viszont az eurózóna bármely tagállamának költségvetési hiánya meghaladja a GDP 3 százalékát, akkor az ugyancsak 0,2 százalékos letétre nem fizetnének kamatot. Ha pedig a renitens kormány nem hajtja végre a deficit lefaragását, akkor az Európai Bizottság végleg rátehetné a kezét az öszszegre.
Rehn mindemellett egy „makrogazdasági eredményjelző” bevezetését is indítványozhatja, amely a versenyképesség rangsorolására lenne hivatott. A roszszul szereplő tagállamokat javaslatokkal láthatják el, és ha azok nem tesznek semmit a problémák orvoslására, akkor GDP-jük 0,1 százalékára bírságolhatják meg őket.
A biztos reményei szerint ezek az elképzelések megkönynyíthetik a megegyezést abban a miniszteri szintű „akciócsoportban”, amelynek október közepére kellene dűlőre jutnia egy átfogó reformcsomagról. A Herman Van Rompuy EU-elnök vezetésével legközelebb most hétfőn összeülő csoportban éles viták bontakoztak ki arról, hogy a tagállamok milyen mértékben gyakorolhatnának ellenőrzést egymás gazdaságpolitikája fölött. Ugyancsak ebben a körben kellene megállapodni arról a Magyarország által is támogatott javaslatról, hogy a nyugdíjreformok rövid távú költségeit ne vegyék számításba a deficitet növelő tényezőként. A vitatott kérdések között szerepel továbbá, hogy a túlzott hiánnyal vagy adóssággal rendelkező tagállamok esetében felfüggeszthető legyen-e az EU-pénzek folyósítása. VG
