Tovább lassul a fellendülés

Számottevően romlottak az Egyesült Államok gazdasági kilátásai az elmúlt egy hónap fejleményeinek fényében: augusztusi, 2,8 százalékos becslése helyett már csak 2,3 százalékos bővülést vár a világ legnagyobb gazdaságában az Economist Intelligence Unit (EIU). A londoni elemzők az eurózónát illetően sem különösebben optimisták, mert a kimagasló, negyedéves alapon 2,2 százalékos német bővülés az április–júniusi időszakban szerintük elsősorban a világkereskedelem átmeneti, a mesterséges ösztönzők által előidézett visszapattanásának tudható be. Szűkebb térségünket illetően az EIU továbbra is hazánkat tartja a legsérülékenyebbnek, és az idén a gazdaság folytatódó visszaesésével számol.

Az Egyesült Államok fő problémáját a munkaerőpiacok és az ingatlanpiac változatlan gyengesége jelenti. A gazdaságélénkítő intézkedések keresletnövelő hatása mára nagyrészt elenyészett, és nem várható újabb, jelentős hatású ösztönzők bevezetése. A washingtoni kormányzat napirenden lévő tervei – az infrastrukturális fejlesztésekre pótlólagosan előirányzott 50 milliárd dollár, illetve a korábban átmenetinek szánt adókedvezmények állandósítása – csak a fiskális élénkítők kivonásának lassítását jelentik. Az amerikai fellendülés gyengülése azonban a világkereskedelem egészére kihat, és éppen ezért nem várható például Németországban sem a második negyedéves bővülési ütem fennmaradása. Az EIU megjegyzi, hogy a gépipari megrendelések váratlan, júliusi visszaesése máris a német lassulást jelzi.

Ezzel együtt a kutatók viszonylag csekély, 30 százalékos esélyt látnak a globális recesszió visszatértére. Sok fejlődő ország 2010 végére teljes mértékben felépül a tavalyi visszaesésből, sőt, Brazília évtizedek óta nem látott ütemben, 7,8 százalékkal bővülhet. Kína esetében a várható lassulás még üdvözlendő is, bár a „puha földet érés” biztosítása nem lesz könnyű feladat a pekingi vezetés számára. Az ázsiai óriással kapcsolatban a jelentés azt a kockázatot emeli ki, hogy a gazdaságpolitika szigorítása az ingatlanpiac összeomlását okozhatja, éppen az élénkítés hatásainak gyengülésekor ásva alá a fogyasztói keresletet.

A fejlett országok hosszú távú növekedését a szerkezeti problémák hátráltathatják. Miközben a válság nyomán a háztartások jelentős részben csökkentették adósságaikat, a kormányok gyors ütemben növelték hitelfelvételüket; az egyensúlytalanság így pusztán a gazdaság egyik részéből a másikba tevődött át. Ráadásul sok fejlett országban a válság fiskális terhei akkor jelentkeztek, amikor a lakosság elöregedése miatt amúgy is megkérdőjeleződött az állami ellátórendszerek fenntarthatósága.

Az egyensúlytalanságok megmaradására hívja fel a figyelmet a jelentés az eurózóna estében is: a 750 milliárd eurós stabilitási alap felállítását az EIU pusztán az időnyerés eszközeként értékeli. A szerzők megjegyzik, hogy jelenleg a politikusok és a választók nem látszanak felkészültnek az eurózóna szerkezeti értelemben vett konszolidálására, amely például az erősebb és a gyengébb tagállamok közötti fiskális transzferek bevezetését feltételezi.

Az eurózóna több tagországában ráadásul annyira rossz állapotba kerültek a költségvetések, hogy a fizetőképességet még drasztikus megszorításokkal sem lehet biztonsággal helyreállítani. A gazdaságot ugyanis olyannyira lelassíthatják a konszolidációs intézkedések, hogy az adósság/GDP mutató tovább emelkedik. Ez a veszély az EIU szerint elsősorban Görögországot fenyegeti, amely 2012-ben adósságának az átütemezésére kényszerülhet.

A recessziót az egyetlen uniós országként elkerülő Lengyelország az idén és jövőre is látványos, 3-3,5 százalékos bővülésre számíthat. A térség és egyúttal az EU éllovasa azonban az idén 3,5 százalékos növekedéssel Szlovákia lehet, amelyet az autógyártás gyors fellendülése segít.

A recessziót az egyetlen uniós országként elkerülő Lengyelország az idén és jövőre is látványos, 3-3,5 százalékos bővülésre számíthat. A térség és egyúttal az EU éllovasa azonban az idén 3,5 százalékos növekedéssel Szlovákia lehet, amelyet az autógyártás gyors fellendülése segít.-->