2018-ra csökkenhet 60 százalék alá az államadósság

Mellár Tamás szerint az adósságrátánk a legkomolyabb probléma, amely 2018-ra csökkenhet ismét a GDP 60 százaléka alá a Századvég Gazdaságkutató kutatási igazgatója szerint. Államigazgatási reformmal, illetve az állami támogatások újragondolásával látja bővíthetőnek a mozgásteret, emellett azt javasolja, hogy a magán-nyugdíjpénztárakat államosítás helyett arra kellene kötelezni, hogy 8-10 százalékban hazai vállalkozásokat finanszírozzanak. Kritizálta Mellár az inflációs célkövetés rendszerét, amely a nagyra duzzadt állami és magán devizaadósság miatt elveszítette hatását.

Az új kormány eddigi lépéseit, illetve konfrontatív magatartását kritizálta Vértes András, a GKI igazgatója, aki szerint a társasági adó csökkentése sem idén, sem jövőre nem lesz élénkítő hatással, ezért hibás lépés. A bankadó viszont biztosan lassítani fogja a gazdaságot, mivel lassítja a hitelezést, végső soron pedig biztosan az állampolgárok fogják a többletterhet viselni.

Vértes és Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője egyaránt az euróbevezetés mellett tették le voksukat, amellett is, hogy maga a valutaunió is gondokkal küzd. A volt jegybankelnök a szuverenitásról beszélt, amely nem azonos a gazdasági mozgástérrel. Az euróbevezetés például a szuverenitás egy részének feladását jelenti, azonban valószínűleg bővíti a lehetőségeinket.

Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke elmondta: nem lát lehetőséget további privatizációra, ami nem is lenne logikus ilyen piaci körülmények között. Óva intett a volt számvevőszéki elnök attól, hogy a magyar gazdaságot sablonosan duálisnak nevezzük, hiszen nincs tisztán multinacionális, sem tisztán hazai része. Előbbi csoporttól számos magyar beszállító is függ, míg a magyar vállalkozók nagy része az állami megrendelésekből él, és nem a piacból. Hangsúlyozta: nem hisz az anyagi ráfordítás nélküli reformokban, az csak öncsonkítás lehet, aminek vannak határai.