Fékezett megszorítások
A cseh parlament első olvasatban elfogadta a jövő évi költségvetést, amely sokkal lassabban, de ugyanoda tart, mint a magyar: a háromszázalékos költségvetési hiány felé. Nemcsak a tempó merőben más azonban (csak 2013-ra kell elérniük a 3 százalékos GDP-arányos hiányt), de eszközeiben is. A júliusban hivatalba lépett jobbközép kormányfő, Petr Necas a jól bevált recept mellett döntött: a közkiadásokat kívánja drasztikusan lefaragni. 2009-ben a hiány 5,8 százalékos volt, ez volt eddig a mélypont a Szlovákiától való elválás, 1993 óta. Az idén 5,3 százaléknál tartanak.
A terv alapja egyfelől a gazdasági növekedés beindulása, amely jövőre a becslések szerint 2,3 százalékos lesz. A másik pedig a megszorítás. Jövőre 10 százalékkal csökkentik az államháztartás kiadásait. A kabinet nem rettent vissza attól sem, hogy szeptemberben ez ellen mintegy 30 ezer rendőr, tűzoltó és egészségügyis vonult az utcára. Öt százalékkal tervezik megkurtítani az állami beruházásokat, a szociális kiadásokat pedig mintegy 10 milliárd koronával.
Az exportvezérelt gazdaság, ahol a Skoda és a hasonlóan európai piacra termelő cégek a GDP 70 százalékát adják, az idén 1,6 százalékkal növekszik, köszönhetően a felvevőpiacokon beindult keresletnek. Ha a tervek a vártnál is jobban alakulnak – sietett leszögezni Miroslav Kalousek pénzügyminiszter –, akkor minden többletbevételt az államadósság törlesztésére fordítanak.
A hárompárti jobboldali kormánykoalíció egyetlen problémája a Csehországban működő fékek és ellensúlyok rendszere. A 200 tagú alsóházban régen nem látott, 118 fős többségben működhet a jobboldali kormány, a 81 tagú szenátusban viszont a hét végén tartott második választási fordulóban elveszítette többségét, és a szociáldemokraták kezében van a döntés. A szociáldemokraták alelnöke, Zdenek Skromach az eredmény után azonnal közölte, hogy a felsőházban pártja mindent megtesz a költségvetés megvétózásáért, mert az a családok és a munkavállalók helyzetét drámaian rontaná.
Egy vétó csak elodázná, de nem akadályozná meg a költségvetés elfogadását, amelyre a tárgyalási folyamat végén ismét az alsóház ütheti rá a pecsétet.
Talán emiatt is maradtak nyugodtak a nemzetközi pénzpiacok, amelyek a cseh államháztartás egyensúlyba hozásában érdekeltek. A cseh korona, amely június óta 4,6 százalékot erősödött az euróval szemben, a választási végeredmény után változatlan árfolyamon volt kapható. „Az a tény, hogy az alsóház mondja ki a végső szót, ott pedig a reformista kormánynak kényelmes többsége van, azt jelenti, hogy a reformok tovább folynak, az államháztartási hiány mérséklődni fog” – fogalmazott a BNP Paribas a befektetőknek szóló hírlevelében.
A hét végén 27 szenátusi helyről döntöttek a választók, ebből a három jobboldali párt összesen csak tízet szerzett meg, és az első fordulóval egy időben tartott helyhatósági választásokon 1993 óta a jobboldali Polgári Demokraták először veszítették el az ellenőrzést a főváros, Prága felett.
„A baloldal szavazói számára sokkal nagyobb volt a tét, mert őket az adókedvezmények megkurtításával kiegészített megszorító csomag jobban érinti, mint a jobboldal jómódú válasz-tóit – mondta a Bloomberg hírügynökségnek Jirí Pehe politikai elemző. A szenátus egyfajta féke lesz a pénzügyi reformoknak” – tette hozzá.
