A két kormányfő arról is megegyezett, hogy a kétoldalú értékét öt év alatt a jelenlegi háromszorosára, 50 milliárd dollárra, 2020-ig pedig 100 milliárd dollárra növelik. "Gazdasági téren stratégiai partnerséget hozunk létre" Kínával - hangoztatta a török kormányfő. Peking egyébként fokozatosan igyekszik növelni valutája szerepét a nemzetközi kereskedelemben, szeptember végén kereskedelmi megállapodást kötött Oroszországgal a jüan, illetve a rubel egymás közötti használatáról, és hasonló egyezményt írt alá Brazíliával is.
A kínai lépés érdekességét az adja, hogy – mint a The Wall Street Journal emlékeztet rá – jelenleg az Egyesült Államok, az IMF és az is igyekszik rávenni Pekinget arra, hogy reális értékre emelje a jüan árfolyamát. Az IMF közelmúltban záruló háromnapos találkozóján sem talált megoldást a devizaháború fenyegetésére. Csak annyi biztos, hogy a kérdésben a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Dominique Strauss-Kahn játssza majd a mediátor szerepét.
Wen Jiabao továbbra sem kommentálta az árfolyam megváltoztatásával kapcsolatos megszólalásokat. Viszont támogatásáról biztosította Törökország Iránnal fenntartott politikai kapcsolatait, ezzel közvetve tovább növelve a konfliktust országa és a nyugat között. Mind Ankara, mind Peking jelentős mennyiségű iráni energiát importál és egyik állam sem támogatja az amerikai kezdeményezést, amely szigorúbb szankciókat léptetne életbe Iránnal szemben.